Augusztus 20.

Augusztus 20.-a Magyarország nemzeti ünnepe,az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére.......de ez a bejegyzésem nem az államalapítóról szól,hanem arról a bajor hercegnőről,aki Magyarország utolsó fejedelemasszonya,majd első királynője,feleség és anya volt egy személyben.

Gizella királyné
Amint a neve,Bajor Gizella is mutatja,nem magyar származású volt,de első királyunk feleségeként nagy szerepet játszott hazánk történelmében és több mint negyven évig élt Magyarországon.
Gizella 980 körül született Civakodó Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő gyermekeként.Kolostorban nevelkedett és Szent Wolfgang bencés szerzetes hatására alakult ki mély vallásos meggyőződése.Ez egyébként családi hagyomány is volt,húga,Brigitta apáca lett és később a kolostor főnökasszonya.Ez volt Gizella szándéka is,amikor 995-ben Géza magyar fejedelem követei érkeztek a bajor udvarba és feleségül kérték Gizellát,István számára.
Az előzményekről annyit tudunk,hogy Gizella apjának sok konfliktusa volt Gézával.Civakodó Henrik halála után Gizella testvére,Henrik (később német-római császár) lett a bajor herceg.Nyugati tervei miatt hajlott arra,hogy rendezze a viszonyt Magyarországgal.Erre kiváló alkalmat jelentett a magyar trónörökös és a bajor hercegnő házassága.Ezt a házasságot III.Ottó német-római császár is támogatta.Az egyetlen akadály Gizella elhatározása jelentette,hogy apáca akart lenni.
A hagyomány szerint végül a Magyarországon is hittérítő munkát végző,szent életű püspök,Adalbert győzte meg Gizellát,hogy Istennek tetsző feladat,ha segít egy nem régen még pogány nemzet kereszténnyé válásában.
A házasságot német földön kötötték meg 996-ban.A fiatal pár ezután Esztergomba utazott.Gizella kíséretében nem csak hittérítők,hanem bajor lovagok is érkeztek Magyarországra.Ezeknek hamarosan nagy szerepük lett az új típusú királyi hadsereg kialakításában.Amikor Géza 997-ben meghalt,egyik rokona,Koppány trónkövetelőként lépett fel Istvánnal szemben.Ebben a helyzetben István számára létfontosságú volt a német lovagok támogatása.Egyes források szerint a Veszprém melletti véres csatában az egyik német lovag,Vecellin ölte meg Koppányt.
Magyarországon Veszprém lett Gizella és a későbbi királynők városa.Gizella székesegyházat építtetett és a veszprémi püspök lett a királynék gyóntatója és koronázója.Gizella alapította a Veszprém-völgyi apácakolostort.Udvarhölgyei és apácái segítségével nagy szerepet vállalt a templomok miseruhákkal való ellátásában.Tudjuk,hogy a királyné kiválóan varrt és hímzett,nevéhez fűződik a későbbi koronázási palást elkészítése. (eredetileg a székesfehérvári katedrális számára készült)

A krónikák példás feleségként említik,aki gyakran elkísérte férjét országjáró útjaira.Kiemelik vallásosságát,szelídségét és jótékonykodását.A házaspárnak több gyermekük született.Három fiúról tudunk,akik közül Ottó és Henrik nem érte meg a férfikort.Imre herceg 1007 körül született és szülei nagy gondot fordítottak a nevelésére.A fiatal herceg azonban 1031-ben meghalt,valószínűleg vadászbaleset áldozata lett,egy vadkan ölte meg.
István uralkodásának végén a legnagyobb problémát a trónutódlás jelentette.Mint ismeretes,a legközelebbi rokont,Vazult a király alkalmatlannak találta az uralkodásra.Vazul valószínűleg merényletet kísérelt meg az uralkodó ellen,ezért megvakították.Ezután merült fel István nővére fiának,Orseoló Péternek a neve,mint lehetséges utód.Valószínűnek tűnik,hogy Pétert Gizella is támogatta.
István 1038-ban halt meg.Péter méltatlan utódnak bizonyult,hamarosan nagyon népszerűtlen lett az országban.Az özvegy királynéval is hálátlanul bánt,birtokait elvette és Veszprém várában őriztette.Pétert 1041-bem elűzték,de az új király,Aba Sámuel sem bánt másként Gizellával.Amikor Péter a német-római császár segítségével újra visszatért,Gizella elhagyta Magyarországot,valószínűleg 1041-ben.A passau-i kolostorba vonult,ahol hamarosan főnökasszony lett. (Egyes magyar források szerint Veszprémben maradt és itt is temették el 1050 körül.Erre semmi bizonyíték nincs)
Kolostori életéről kevés adatunk van.Német forrásokból annyit tudunk,hogy rendtársai körében nagy tiszteletnek örvendett.Halálának pontos dátumát nem ismerjük.
Passau-i sírfelirat szerint 1095-ben halt meg,ami teljes képtelenség,mert eszerint 115 évet élt.Történészek szerint a feliratban összekeverték a két utolsó számot (1059). Ezt látszik igazolni,hogy a sírban talált csontváz anatómiai vizsgálata egy 75 év körüli nőre utalt.
Gizella történelmi szerepéről az mondhatjuk el,hogy méltó társa volt első királyunknak és nagy szerepet játszott a kereszténység megszilárdulásában Magyarországon.Ennek ellenére boldoggá avatását csak 1911-ben kezdeményezték.
          Weninger Endre

30. Mesterségek Ünnepe

A 30. Mesterségek Ünnepe kiemelt témája:     JÁTÉK.

".....mindenki szeret játszani,aki nem játszik,az nem is ember..."
                          Szilvási Lajos

A játszás képessége,a játékosság talán legelemibb ösztönünk.Minden,ami élő és önálló,akaratlagos mozgásra képes,tud játszani.A kisbabák is,amikor a szemlélődés szakaszán túl jutottak,legelső önálló akaratból először játszani kezdenek.Minden játék számukra,minden mozgás,minden képzelet,az egész körülöttük lévő világ.Játék közben nincs súlya a létnek,nincs felelősség,csak a pillanat szabadsága van,a létezés szórakoztató mivolta.
Épp ezért játék közben vagyunk talán a legfogékonyabbak az új információk beengedésére,vagyis magára a körülöttünk lévő világ működésének elsajátítására,szokásainak megtanulására.

Népi játékaink korlenyomatok.A népművészeti alkotássá váló játékeszközök nem csupán szemet gyönyörködtető használati tárgyak,hanem alkalmasak arra,hogy egy közösség életmódjára,szokásaira ráláthassunk általuk.Különösen,ha nem csupán a tárgyi játékokra,hanem magára a játszásra,a szórakozás és szórakoztatás formáira is gondolunk.
Népművészeti fesztiválunk fő témája tehát a játék maga teljes,komplex értelmezésében.Egyrészt a népi játékok tárgyi kultúrájának bemutatása játékkészítő mesterek segítségével,másrészt hagyományőrző játékok,művészeti előadások programszerű,illetve interaktív formában történő bemutatásával.

A népi szórakozás és szórakoztatás terei korábban a vásárok,piacterek és utcák voltak.Ennek megfelelően a kirakodó vásárban kis tereket,beugrókat alakítunk ki,ahol kis utcai játékokra,vásári bábosok és utcaszínházak bemutatóira,interaktív játékokra kerül majd sor.Ha a játék van a középpontban,az interaktivitás elengedhetetlen.Persze nézni is lehet és csodálni egy művészi játékot (pl.egy vásári bábos előadását),de a játék "kipróbálva" a legizgalmasabb.A gyermekeknek hagyományőrző pásztor- és csikós játékokat,kézügyességet fejlesztő népi játékokat,népi hangszeres játékokat,együtt táncolási lehetőséget,pihenésképpen pedig kis meséket,zenéket,bábszínházakat hozunk.
A felnőtteknek (nagy gyerekeknek) pedig interaktív (bevonós) utcaszínházi előadásokat,vásári komédiásokat,igazi,a családi hagyományokat életmódszerűen továbbélő vásári bábosokat.(Sajnos őket már külföldről tudjuk meghívni,az utolsó magyarországi vásári bábos család utolsó tagja,Kemény Henrik néhány éve hunyt el.) Vannak viszont tehetséges fiatalok,akik,ha nem is életmódszerűen,de továbbviszik a magyarországi vásári bábos hagyományt,így őket tervezzük meghívni 2016.évi fesztiválunkra.
Színpadi programjainkban is megjelenik majd a játék öröme (hogy azért mégis lehessen külső szemlélőként is élvezni a játékot). Sok néptáncegyüttes dolgoz fel népi játékokat előadásaikban,ezekből szeretnénk ízelítőt nyújtani Magyarország legjobb néptáncegyütteseink bemutatásában.

Maga a hagyományőrzés nem csupán azt jelenti,hogy régmúlt idők tevékenységeit változatlan formában újratanuljuk,majd megmutatjuk másoknak is.A hagyományőrzés élő dolog.Igazából úgy tud fennmaradni,ha valamelyest alakul,alkalmazkodik a korhoz,amelyben élünk.Megmarad ősi mivoltában és egyszerre élvezhetővé válik a mai kor embere számára is.Ezért hangsúlyozottan hagyományőrző fesztiválunkon olyan produkciókat és játékokat,együtt játszást is szeretnénk bemutatni,amelyek maiak,mégis érződik rajtuk a kötődés,a továbbvivés,az élettel teliség.
A nagy produkciók sem maradhatnak ki,ami minden kor igénye.Vagyis színpadi produkciók közül estére nagyobb lélegzetű és mélységű zenei,illetve táncprodukciókat választunk,amelyekben a népművészet a maga legteljesebb formájában mutatkozhat meg,vagy a maga eredetiségében,vagy tiszteletteljes feldolgozások keretében.
      (forrás: mestersegekunnepe.hu)

                                                         VENDÉGEK
A 30.Mesterségek Ünnepe egyik vendégországa Üzbegisztán.Az innen érkező mesteremberek mind kiváló képviselői szakmájuknak.Minden résztvevő olyan családból származik,ahol már hosszú generációk óta művelik az adott mesterséget.Láthatunk sárgaréz dombornyomó mesterséggel foglalkozó családot,textildíszítőt,aranyhímzőt,szőnyegszövőt,ékszerkészítőt,miniatűr festőt,textilfestőt,kerámia készítőt és festőt,kovácsot és fafaragót is.

Üzbegisztán mellett a másik vendégország Kína lesz az idei 30.Mesterségek Ünnepén.A mesterek az ország két különböző tartományából érkeznek majd: Guizhou tartomány a Kínai Népköztársaság dél-nyugati részén,Shanxi tartomány pedig Kína észak-kínai régiójában található.Ebből a csodálatos országból ide utazó mesterek mindegyike kiemelkedő képviselője szakmájának.

Jó szórakozást mindenkinek,aki ellátogat a 30.Mesterségek Ünnepére!!!!

Balaton

A nyaralás messze száll,sok emlék visszajár.

Hányszor elmúlt már,de újra vár

A Balatoni nyár,balatoni nyár.

KFT együttes

Amikor rám nyitja az ég
a Balaton nagy kék szemét,
szél ringatózik a tavon,
sikerül beszippantanom,
s míg könnyű táncot lejt a Nap
a gigász aura alatt,
úgy ring a lélegző zene,
hogy nap-nap megtelek vele.
          Böröczky Mihály: A Balaton lélegzete

A Balaton ábránd és költészet,történelem és hagyomány,édes-bús mesék gyűjteménye,különös magyar emberek ősi fészke,büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre.
          Eötvös Károly

Engedve kéknek égnek,sorsnak,
a víz a széllel összeolvad,
tarajos nyergek a hullámok,
lovagolnak az óriások,
a gyeplőt feszíti a vászon,
a lovasok a vitorláson,
az égalj mintha vízbe érne,
s a ménes fölröpül az égbe.
          Böröczky Mihály: Vitorlások

A Nyár utolsó hónapja

....ahogy futott a nyár felém,
madár dalolt az ág hegyén.
A rózsa szirma szétterült,
kacér levéllel elrepült.
A kerti tóra fény szitált,
alélt a dél,esőt zihált.
S a búza sárga lábnyomán-
megült a csend a száz csodán....
           Vaskó Ági: Nyári dal

vibráló fényben
szikrázik az ég
tűztáncot jár
idelenn a rét
delelőn a nap
hét ágon vakít
pipacsok szórják
égő csókjait

ringat a róna
lobban a láng
vérben duzzadó
vörös dagály
szerelemőrző
buja bársonyán
lesben áll néhány
margitvirág

lebben a szoknya
ugrik a lány
szomjas ajkakon
perzsel a vágy
forrongó katlan
hullámzó árján
hévöleléssel
nyújtózik a nyár
         D Bencze Erzsébet: Lángoló

Még nem temetem a nyarat....
A búcsúzást meghagyom az ősznek,
csikorgást a síró fáknak,
dércsípést a hűvös szeleknek.
Nem engedem,bármit suttog,
hogy szívembe lopakodjon.

Csak egy kis időt kérek,Istenem,
az elmúlásig,még hadd élvezzem
utolsó kavalkádját a nyárnak:
az erdő langy lehelletét,
a lombok közt fürkésző napsugarat,
az esőbe szerelmes szivárványt,
a galambok burukkolását,
hagyd meg virágaidnak a pompát,illatot,
nyújtózkodást a strand fövenyén,
szerelmeseknek a forró ölelést,
ne engedd,hogy túl korán bukjon le a Nap
a csillaghullató éjszakákkal.

Nem,még nem temetem a nyarat,
hadd körözzenek a fecskék ereszem alatt.....
              D.Bencze Erzsébet: Még nem temetem a nyarat

Még meleget ígér a napsugár,
de már kifelé igyekszik a nyár,
s két fuvallatba csípve valahol,
már érezni,hogy lassúdik a por,
a szél kerekét oldja már a fék,
és reggelente borostás az ég,
de vízbe mártózik még az öröm,
a víz türelme is kapóra jön,
s a barna bőrű csönd lassún oson,
a pisszenésre halkult fodrokon,
a változás,mint forrás fölbuzog,
egyébként minden végtelen nyugodt,
s a búcsúzgató évszak illatát,
szétkergetik a tóparton a fák.
              Böröczky Mihály: Augusztus

"Valami szép"

Valahányszor a Napnak sugarai megérintik az egyszerűséget,annyiszor vágyjuk mi emberek a földöntúli fenségeset.
       Nemes Andrea

Emlékeimbe bújtam....
Mostanság gyakran megesik,
hogy a csend torkomon akad

Ülök egy padon
háttal a nyárnak,
kifakult vággyal,
hiányoddal
bezárt világomban.
Könyörtelen idő
festi a jövőt,
hiába felesel a szél,
dérrel-dúrral jön a tél,
hajamba éles pendüléssel
belekap,
fenn a szirteken kóborol,
s úgy zenél,
hogy belesajdul szívem.

Egyszer csak a lejtőkről
enyhe szellő indul felém
lélekérintő muzsikaszó,
valami szép és jó,
édes melegség
karjaiba vesz;
szemem tükrében
a te szemed virágzik.
Beléd fogódzom,
biztatásod éltet,
az éjszakámból kiváló
hangoddal ébredek -
ha te szólítasz
én hallgatok.
Oly édes-simogató
és különös ez.....

Lehajtott fejű krizantémok
helyett rózsák nyílnak
verseimben.
         D. Bencze Erzsébet: Valami szép

Az emberek néha szépek.
Nem külsőre.
Nem szavaikban.
Csak a lényükben.
         Markus Zusak

Csillogásod magamban feledtem,
mint elhullott tollpihe,úgy lebeg.
Csak visszhangozlak,belül rekedtem,
kacajod még homlokomon rezeg.

Az erdők is figyelve susognak,
a csönd halkan felporzik mögöttem.
Odvas fákról árnyékok zuhognak,
és koppannak ezerre-törötten.

Fönt tornyot építenek a felhők,
fehéren izzó csipkés falakat.
A fákon bársonyos levél-szeplők
siratják az égbe szállt nyarakat.
         Cs.Nagy László: Bennem feledtem