2014. december 31., szerda

Boldog Új Esztendőt!!



Úgy látszik az életben minden,valamilyen láthatatlan óramű perc mutatója szerint történik: egy pillanattal elébb sem lehet "dönteni",csak amikor a dolgok és a helyzetek önmaguktól döntenek......
Az élet dönt meglepően és gyönyörűen......
És akkor minden olyan egyszerű és természetes.
             Márai Sándor


Ne akarj valaki lenni,aki nem vagy!
Az élet egyik legnagyobb kihívása az,hogy önmagad légy egy olyan világban,amelyik próbál olyanná tenni,mint mindenki más.
Valaki mindig csinosabb lesz,valaki más okosabb,vagy fiatalabb,de sohasem lesz olyan,mint Te.Ne változz azért,hogy az emberek kedveljenek,légy önmagad!!



BOLDOG
                  ÚJ ESZTENDŐT
                                               VILÁG !!!



2014. december 30., kedd

Végre havazott!

Borús vagyok,hát játszom:
a hóból ki se látszom,
a hóból,havazásból,
e duhaj hóvilágból.

Körhinta forog velem
zajtalan szél-tengelyen,
fák,terek,villamosok -
hó-láncba kapaszkodok.

Hajamon hó a kucsma,
csurog nyakamba lucska,
hátamon végigpereg,
belül is fehéredek.

Havazok csontomban is,
szakadó gondomban is -
a hóból ki se látszom,
borús vagyok,hát játszom.
          Csoóri Sándor: Hó-játék


Havas a házunk,havas az utca,
Reggeli szél a hajamat fújja.

Teleszór hóval,beborít dérrel,
Bújócskázom a nevető széllel.

Fa mögé bújok,utolér nyomban,
Szaladok fürgén,megelőz gyorsan.

Futok a hóban,libben a sálam,
Füttyőrész vígan,sebesebb nálam.

Nyílik az ajtó,törlöm a lábam,
Meleget ont a kályha a házban.

Zörren az ablak,Szél koma rázza,
holnap is eljön,ezt dudorássza.

Susogó karját búcsúra inti,
Hópihecsokrát szanaszét hinti.
           Bartos Erika: Szélbújócska


Bolyongtam egy téli havas reggelen.
Kértem a hópelyhet -játsszék velem:
Ő játszott,s egy vízcsepp maradt a helyén,
- Gazember! -kiáltott utánam a tél.
          William Blake: Hópehely


Ablakon jégvirág van,
művészkedő hideg csípte.
Domb lejtőjén hóból dunna,
faágakon hóból csipke.

Képzelhetsz-e ennél szebbet,
szemnek,szívnek ékesebbet?
Ékesebbet? Édesebbet?
ennél békességesebbet?


2014. december 23., kedd

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Az én ünnepem nem múlik el,
Mikor a gyertyák csonkig égnek,
Szelíd fényét magamban őrzöm,
S mindennap újra lángjába nézek.
       Bencze Marianna: Az én ünnepem (részlet)


Hozzánk szokott hétköznapok
fölé melegség-teli
várakozást terítenek
Isten fázós kezei.

Szívünkre lágy fény pereg,mint
angyalszárnyak hímpora,
s hisszük,jobbá válhatunk,bár
angyalokká már soha.

De lelkünk mélyén jók vagyunk,
ha nem,hát annak készülünk,
szeretnünk kell,így lehet csak:
Békés,Boldog ünnepünk.
       Kormányos Sándor: Ünnep

" Karácsony küszöbén"

Szép tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben,
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos,gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

....Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok,szomorúan nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak,s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
         Juhász Gyula: Karácsony felé


Karácsony -egy mágikus takaró,amely könnyedén ránk terül miközben mégis olyan megérinthetetlen,akár az illat.A nosztalgia varázshálóját szövi körénk.Mert lehet bár az ünneplés és az imádság napja,de mindig az emlékezés napja is lesz -,amikor mindenkit emlékezetünkbe idézünk,akit valaha szerettünk.
         Augusta E. Rundel


Hó szitál és Karácsony jön.
Az utcán hömpölyög a nép özön
és szinte árad,kicsattan a
mosoly,a vágy és csupa öröm
minden mozdulat,minden szó,
hisz Karácsony jön és hull a hó!
-A lábak mellől égre tör
a gyermek szájt idéző hahó.

Az utcákon szellő játszik,
-a hópelyheken látszik
megdőlve fut a házak között el
és így cicázik,így hintázik
sok kicsi hópehely.
Most hirtelen
ezen a szép téli reggelen
harangja érkezik hozzám,
kissé mély -lágyan és csendesen.

És újra eszembe jutsz. -Halk,hang,
hallom a hangod,itt lappang
körülöttem és mindig visszatér,
egyre szebben,csengő haranghangban,
télben,fehérhavas reggelen
s oly arányos most,közel Karácsonyhoz,
a hang,a hó s végtelen.....
           Kasza-Marton Lajos: Karácsony küszöbén


2014. december 21., vasárnap

Téli napforduló



A téli napforduló már a primitív népek számára ünnep volt,az a kereszténység óta.Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal.Aztán egyre rövidülnek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok....Amíg ember él,szükség lesz ünnepekre.Ha az életet utazáshoz hasonlítjuk,ezek a megállok.Jó,ha az embert várják az állomásokon.Ha nem,akkor is legalább önmagával kénytelen találkozni,szembenézni.Erre valók az ünnepek........
        Bertha Bulcsú


A hótakarta hegygerincen
állig merev páncélba öltözötten,
néma fenyők állanak posztjukon,
oszthatatlan,dermesztő ragyogás
roppant erőterében.

A zenitre gördülő napkorong
rézsútosan bocsátja fényét
a völgytorokra,jeges-éles
sugara szilánkokra bontva arcod,
csontig hatol.

S mint reflektor -pásztázta,megmeredt,
tétova őz tekintete,ahogy
félrebiccent fejjel feléd néz:
foszforeszkálva izzik
a kristályként növekvő,
időtlenné -táguló pillanat,
míg hallgatod a szél végetnemérő
zsoltárait,kőből kibuggyanó
forrás töretlen; tiszta énekét.
          Kerék Imre: Téli napforduló


Egy angyal kézen fogott
minket,
napsugárból szőtt tündöklő inget
viselt,
melybe reménységet vasalt.
Reményt,hogy a tél bármilyen erős,ravasz,
jön még valaha tavasz
és mint egy csintalan kamasz,
rügyek hegyére tűzi a bódult világot,
és ezerszín virágot
rajzol végre
az égre.


2014. december 17., szerda

"Téli álom"

Tündöklik,mint a gondolat maga,
a téli éjszaka.
           József Attila


A fiatal nő elment mellettem a hóesésben és reám mosolygott.A mosolyt köszönettel fogadtam,elvittem magammal,s egy ideig vigyáztam reá,hogy el ne olvadjon.Havas mosoly volt és lassan olvadt.A végén mindössze valami kevés nedvesség maradt belőle a lélekben; apró tócsa,nem nagyobb,mint egy könnycsepp.
           Márai Sándor


A sűrű hópelyhek karjaira szálltak
Melegétől elolvadtak,eggyé váltak.
A lány állt és kívánta ne érjen véget
Sóhaja betöltötte a messzeséget.
            Mezei Marianna: Hóesésben


Hófútta bokrok imádkoznak
az útszegélyen -derengő
téli délután -és nyílnak
a szélben a havas ágak,
szétbomlik kontyod s a hulló hó
lázas arcodat lobbantja
s a fehér kavargásban két szemed
a lágy-puha fényt befonja.

A tél visz el hozzád,a téli
tájon talállak újra meg,
a tisztaság olvadó csókja
hamvasan hozza kedvemet,
a csókodat szét futó,olvadt
gyöngyökkel arcomba rázza,
ha rohanunk fehér párában,
fák alatt s befútt barázda
mélyén,a tiszta végtelenbe
s szállunk az égen,fellegen,
puha ködök fehér szárnyain,
friss-lelkű,habzó tengeren.

S megtart a tél! -Kemény ütések
s a fagy szorításain át
rohanunk a bársonyos napba,
szállunk merészen a puszták
tavaszi álmaival s virág-
váró vágyainkat óvjuk,
melengetjük szánkban,testünkben
s a fehér hóval betakarjuk.

Hófútta bokrok,aláhajló
fák -derengő délutánon-
szétbomlik kontyod,arcomra hull
s elborít szerelmes álom.
           Csontos Endre: Szerelmes,téli álom


Formállak magamban,mint egy verset s dúdollak,mint egy dallamot.
            Zelk Zoltán


2014. december 15., hétfő

mert szépek.....

én szeretem a rejtélyeidet
tartózkodásod zavart büszkeségedet
ahogy nem mondasz nemet sem igent
ahogy a személyes teredet véded

még a játszmáidat is szeretem
mikor nem válaszolsz vagy mikor másra
mikor a mondat mögül hirtelen
felvillan a lélek elhallgatása

a mozdulat és a megtorpanás
a nehézpáncélozott védtelenség
ahogy önmagadnak elébe állsz
rejteni tenger-szemed végtelenjét

meg ne lássák a titkolt benti képet
engedékeny gyönyörű gyöngédségedet
           Imre Flóra: Én szeretem a rejtélyeidet


Álmodtam rólad
s most nem tudom:
Vagy-e?
ott túl az álmokon.
Csak bennem rebbenő
árnyalak?
Ébren még soha nem
láttalak.....
Álmodsz-e rólam
mondd,Te is?
Rezdülök olykor
benned is?
Vágyod-e azt
hogy várjalak?
Most becsukom szemem:
Hogy lássalak.....
             Kormányos Sándor: Te is?


Moccan egy érzés a szem lecsukódva
nyílik a fény a mesék mosolyán
párna alá gyűrt tegnapok árnya
szürkül a vágyból szőtt nyoszolyán.

Álmokat ringat a test belerezdül
szárnyakat rajzol az éj odabent
s távoli tompa szívdobogáson
messzire szökni készül a csend.
            Kormányos Sándor: Ha elalszol.....


A vers valami éteri magány,amit mégis meg lehet osztani.Egyetlen pont,melyben benne csillog a világegyetem,mint pupillán a könny.
            Gyurkovics Tibor


2014. december 13., szombat

A mágikus Luca-nap

A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13.-a vagyis Luca nap.Mint az annyiszor lenni szokott,a keresztény és az archaikus,népi elemek is jócskán keveredtek ebben a mára már kihalóban lévő napnak a hagyományaiban.Pedig december 13.-a még a bőséges téli jeles napok között is kiemelkedően sok hiedelemmel és szokással rendelkezett.Egy keresztény szent és egy pogány boszorkány került egy lapra a naptárban.Valószínűleg azért éppen 13.-ra,mert a Gergely-naptár XIV.századbeli bevezetése előtt ez volt a téli napforduló ideje,az év legrövidebb éjszakája,a fény születésének ideje -Lucia,a magyar Luca pedig a latin lux,fény szóból eredeztethető. (egyes országokban így is nevezik: "a fényhozó")


Bár a 13-as szerencsétlen szám a keresztény hiedelemvilágban,hiszen Jézussal együtt ennyien ültek az apostolok az utolsó vacsorán,ahol Júdás elárulta őt.A fény szimbóluma elválaszthatatlan Szent Luciától,így kerülhetett ő erre a dátumra a naptárban.
Lucia Szicíliában,Szirakuza városában élt,a III.-IV.században.Nemesi családból származó,előkelő lány volt,akit beteg édesanyja magával vitt Szent Ágota sírjához,hogy együtt kérjék imájukban a szent közbenjárását gyógyulása érdekében.A sírnál a lánynak megjelent a szent,hívta őt az égiek seregébe.Édesanyja meggyógyult,Lucia pedig azt kérte tőle,soha ne adják férjhez,mert ő Jézus jegyesének tekinti magát.A lányt hite miatt feljelentette elhagyott vőlegénye és ezzel megkezdődött megpróbáltatásainak sorozata -bordélyházba akarták kényszeríteni,megszégyeníteni,olajjal és szurokkal leöntve megégetni,kiszúrni a szemét- innen az "örök világosság fényeskedjék néki" -de semmi nem fogott a lányon.Végül elvágták a torkát,ám addig nem halt meg,míg végső imáját be nem fejezte.Így vált aztán többek közt a vakok,szemfájósok,hegyes szerszámmal dolgozók védőszentjévé.


Kevésbé mondható szent életűnek az a rontó nőszemély,Luca asszony,aki még az ősi hiedelemvilágból maradt fenn és kapcsolódott össze december 13.-val.A "gyerekek rémének" is nevezett boszorkány napján,akár tavasszal György napján,szabadon garázdálkodtak a gonoszok; így ez a nap gonoszjáró és dologtiltó nap is volt egyben.A rémségeket varázslatokkal,a betegségeket vesszőzéssel lehetett csak elűzni,ezekhez társultak még a dologtiltó napok "aranyszabályai" nem véletlen hát,hogy ennyi hiedelem kapcsolódott Luca napjához.Leghíresebb talán -a mára leginkább csak szólásból ismert- Luca-szék készítése.Ezen a napon kellett megkezdeni a szabályos ötszög köré írt,őt egyenlő szárú háromszöget formázó szék készítését és minden nap egy kicsit munkálkodni rajta,hogy éppen karácsony estére készüljön el.


Varázslások,babonák,jóslások,Luca széke
Luca napján egykor számos szokás volt divatban.Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése.A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében,amelyek karácsony tájára zöldültek ki.Ebből a jövő évi termésre következtettek.Később e szokás átlényegült,kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával,vagy az ünnepi asztalra tették.Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át,sőt égő gyertyát is helyeztek közéje.Zöldje az adventi remény beteljesülését,fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni,maga a búza pedig az élő kenyeret,egyben Jézust jelképezte.


Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak,asszonyoknak dolgozniuk.Ha ezt a parancsot megszegték súlyosan megbűnhődtek.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán "kotyolni" vagy "palázolni" indultak a kisfiúk,többnyire egy idősebb legény vezetésével.Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal,s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket,bő termést,a jószágnak nagy szaporulatát kívánva.A házi asszony vízzel fröcskölte,kukoricával öntötte le őket,s ezt utána libáival,tyúkjaival itatta,etette fel. "Kity-koty-kity-koty" volt a köszöntő kezdő sora,innen származik a kotyolás kifejezés.
A fiatalok ezen az ünnepen,sok helyen alakoskodni is jártak.A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást,aminek során a termékenység-varázslathoz szükséges rigmusokat adták elő.Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is,hogy jó sok tojást tojjanak.
Szokás volt az is,hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást.Úgy vélték ugyanis,hogy amilyen az első nap,olyan lesz az eljövendő év első hónapja,amilyen a második nap,olyan a második hónap és így tovább.Ezt nevezik Luca kalendáriumának.


A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása.Ennek egy szabályos ötszög köré írt,öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja,amit állítólag már a kelták varázsló papjai és a druidák is ismertek.
Készítője Luca napjától kezdve,mindennap faragott rajta egy kicsit,s csak karácsony estjére volt szabad elkészülni vele.Ezért terjedt el a mondás: "Lassan készül,mint a Luca széke!" A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-,boróka-,körte-,som-,jávor-,akác-,jegenyefenyő-,cser és rózsafából.Arra szolgált,hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait......A probléma csak az lehetett,hogy a boszorkány is könnyen megláthatta a széken álló alakot és rögtön üldözőbe is vette,így a menekülő jól tette,ha mákot szórt maga mögé futás közben.Azt a boszorkányoknak kötelességük volt összeszedni,így nem érték útól a "leleplezőjüket",aki közben szerencsésen hazaérhetett és -szintén kötelességének engedelmeskedve- elégethette a Luca székét.


Ma már butaságnak tűnik az a hiedelem,hogy a december 13.-án elkezdett és pontosan 24.-én éjfélre befejezett székre állva bárki is megláthatja a boszorkányokat,akiknek e mágikus ülőalkalmatosságról nézve látszana a szarvuk.Az a rituálé azonban,amely szerint a karácsony előtti időszakban ezt a széket farigcsálgatták,ma is megszépítheti az adventi időszakot.
Faág jóslás: Luca napján metsz le egy gyümölcsfaágat,majd tedd vízbe.Ha karácsonyra kihajt egy kis bimbó,akkor jövőre lehet,hogy a lakodalmadat fogod ünnepelni.
Papírcetli jóslás: Luca napján éjjel írj fel 13 kívánságot apró papírcetlikre,majd az elkövetkező napok során minden éjjel égess el egy papírfecnit.Az utolsó megmaradt papíron fog szerepelni az a kívánságod,ami beteljesülhet a következő év során.


Luca napja és tizenhárom!
Szerencsével én nem játszom!
Bal lábbal én föl nem kelek,
tűt a kezembe sem veszek!

Asszonynépség kora reggel
a házamba nem vizitel!
Ha férfi jön legelőször,
áldja meg az Isten ötször!
           Ceglédi Gabriella: Luca napja


Karácsonyi őrület

.....olykor megőrülünk Karácsonykor.......





















.....a meleg ruha sem hiányozhat ilyen hidegben.......













......olykor a mellékhelységben is karácsony van.......




.....az egyik legőrültebb nőszemély,aki Karácsonynak öltözött.........

                               Lady Gaga