2016. június 30., csütörtök

Színes kövek

Nem lenne patakcsobogás a mederben található kövek nélkül.
          Carl Perkins




A kreativitás az,amikor megengedjük magunknak,hogy hibákat kövessünk el.A művészet annak kiválasztása,hogy melyeket fejlesszük tovább.
          Scott Adams




Igen,olyanok vagyunk,mint a kövek,amiket addig dörzsölnek össze,amíg mind a kettő fel nem veszi a másik által megkövetelt illeszkedő formát.De az eredeti kő megvan legbelül!
         Frank Herbert




Minden gyermek művésznek születik.A probléma művésznek maradni,miközben felnövünk.
         Pablo Picasso







                       Elspeth McLean alkotásai



2016. június 29., szerda

"Tengerem,te"

Ahogy a tenger ír a fövenyre:
írja-törli,írja-törli
mindig ugyanazt
-sosem ugyanúgy.
        Fodor Ákos


Szeretnék
kimenni messze a víz partjára
s a lemenő nappal szembenézve
nekidőlni egy fának.

Hetenként többször.

A fejemet is hátravetve
hallgatni a halk szúnyogdongást,
meg a zsongó,csobogó vizet,
mikor beszél a Csenddel.

Úgy maradni,
míg feljönnek a csillagok
és simogató ezüst fényüket
fejemre hintik.

....Először egy napig maradni ott
azután két napig,
azután három napig,
azután mindig.....
          Dsida Jenő: Szeretnék


Szédítő szemei voltak,akár a tenger hullámai,az ember
minden vágya,hogy belevesse magát,aztán vagy a habok hátára kél és elúszik a végtelenbe,vagy a mélybe ragadja az örvény és vége!
          Laurell Kaye Hamilton


Sötét magas hegyek orma
tündököl a kék habokba,
tenger vize mélyre nyeli,
a hatalmát kisebbíti.

Védettséget ad a partján,
tengeröböl minden pontján
felépített vendéglőknek,
oda pihenni térőknek.

Vendéglátók és fogadók
várják a pihenni vágyót,
lámpák fénye úgy világít,
messziről is odacsábít.

Visszatükröz tenger vize,
meglátható minden benne,
esti fények messze látnak,
éj kék tenger távolába.

Éjjel nappal van itt élet,
most kikötve pihengetnek
láncra verve csónak sereg,
várja megint az új szelet.

Pirkad majd nap kelet felől,
kora reggel felhő se jő,
csónak libben szelek szárnyán,
útnak indul hullám hátán.

Hullám hátán lovagolva,
tenger széllel csókolózva,
újabb nap és újabb élet,
szerelemmel,szenvedéllyel.
             Szabó Edit: Tengeröböl


A léleknek is van színe....igen,van.A tiéd kék.Gyönyörű kék.Tengerkék.Benne van a tenger végtelen nyugalma,féktelen szenvedélye,vadsága.És benne van a szeretet mélysége és a bizalomé,a biztonságé.Benne pezseg az élet,megszámlálhatatlan csodával,szépséggel,izgalommal.Igen.A te lelked csodálatos kék.Érzem.És látom.
            Csitáry-Hock Tamás


Tengerem,te,röpke hullám,
gyors szeszélyek árja,te,
ha megfutsz,ha vágyva hullsz rám:
mily élettel vagy tele!

Ha nevetve,friss tükörfény,
ringatod a kék eget,
vagy ha tombolsz,lázas örvény,
a viharzó mély felett:

énnekem halk susogásod
éppúgy édes szerelem,
ahogy -szórhat ajkad átkot!-
haragod sem idegen.

Csak azt kérem,légy nyugodt bár
vagy kavarjon szörnyű vágy,
azt,hogy amit elraboltál,
óvja azúr-éjszakád!

Mert amit hullámaidba
dobtam,nem kincs,nem gyűrű,
nem gyémánt volt,drága-ritka
násfa,régi s gyönyörű:

nem! -mikor az álma- gazdag
végzet perce vitt feléd,
lelkem,élő lelkem,azt,azt,
azt tettem én beléd!
          Tyutcsev: Tengerem,te  (ford.Szabó Lőrinc)


2016. június 28., kedd

Repülő csillagok (Szentjánosbogár)

Mikor a legfeketébben terjeszkedik széjjel a sötétség,a fűszálak közül akkor tündökölnek elő a szentjánosbogarak és az ég boltozatán az örök csillagok.
           Gárdonyi Géza


A hold bánatában
hajlongó fűre ül,
szentjánosbogárhad
lebeg körös-körül,
közéjük tolakszik
fátylával az este,
hold szemében a
régi fényt keresve.
           Cs Nagy László: Bogárszemű


Szerelmes tücskök énekelnek,
de a kis fénybogár nagyobb.
Az némán vall szerelmet:
ragyog.


Világítasz nekem,
mint levegőben kószáló
párjának a szentjánosbogár,
s mikor vigyázó fényed nyomán
megtalállak téged,
lámpásod leoltod:
ne találjon senki ránk
az éjszakában.
          Véghelyi Balázs: Világítasz


Itt vagyok,ott vagyok
térülök,fordulok
sötétben,napfényben
ragyogok,ragyogok
            Őri István: Szentjánosbogár


Hulló cseppek közt vígan nevetve,
hajadon fénylő szentjánosbogár.
Csak nézlek,poros útszélre vetve,
gondolatom magamban alva jár.

Éjszakáim vesznek zord sötétbe,
lehunyt szememben "őrizem szemed".
Érzem kezed homlokomra téve,
forró lázam tűz-magába temet.

Próbálom sorsom csak megérteni,
képed nem lehet kihasítani
onnan,ahol bennem rád találtam.

Álmom elveszett látomásai,
lángolásom fényét éj oltja ki,
csillagaid közé szórtam magam.
            Cs Nagy László: Látomás-szonett


Szentjánosbogárként világítunk az éj sötétjében,
s lebegünk némán,az időtlen idők tengerében,
s mint pirinyó porszemek úszunk a végtelen fényben.....
         

2016. június 3., péntek

....mert szépek

Hajamban mennyi csók illata fészkel,
mint rozs tövén a fürj-sírású szél,
szememben szomjas vágyak nyája térdel
szerelmed kóborló vizeinél.

Állad remegve fogom kezembe,
és arcodat,mint lámpát fordítom
a homlokomra: -Láss! És mond,szeretsz-e,
mikor szeretni magam nem tudom.

De jó is lenne még dúdolva-sírva
átcsavarogni néhány éjszakát,
s nézni,mikor ruháidból kinyílva
karcsún derengsz,illatozó virág.
           Váczi Mihály: Virág








Mind egy kicsit bolondok vagyunk,
csak sírunk kiábrándultan,
ha a földhöz csattanunk.
Hívjuk zokogva a bepótolnivalót,
mert az az elmulasztott pillanat
létkatasztrófa volt.
Egymás előtt láthatatlan ködben állunk,
és semmit nem felejtünk,
míg összeér ismét reszkető állunk.
           Zajácz Edina: Egymás előtt







Az élet érdekel minden megnyilvánulásában,esztelen pocsékolásában,veszedelmes szépségében,gazdagságában......mindazzal a miérttel és hogyannal,amit mindez szükségképpen magával hoz.
          Szabó Lőrinc







          Miho Hirano festményei


2016. június 1., szerda

Marilyn

.....ma lenne 90 éves, A NŐ.......