Valentin-nap

S köszöntem a véletlennek,
istennek és minden csodának,
hogy kitaláltak,megcsináltak
s valahogy elhoztak hozzám.....
       Szabó Lőrinc

Az égen akkor fönn megállt a hold,
csak ennyi volt:
Fejem fejedre lassan ráhajolt.
       Márai Sándor

Egyszerű ember,ennyi vagy a világnak.
Szemedbe néztem: szememben a Világ vagy.
      Ossian

Keressük,nem találjuk,
keres és nem talál ránk,
néha csupán a vágy jut,
néha öleljük árván,

ismeretlenül áldjuk,
és szenvedünk hiányán,
a fény,vagy annak látjuk,
vagy lélegző szivárvány,

vagy út,mit sok madár tud
a föld lakatlan táján,
vagy égig ér a szárnyuk
a végtelen határán,

de minden szíven átfut,
olyan,akár a járvány,
s végül magunkba zárjuk,
holtig és milliárd szám.
       Böröczki Mihály: Szeretet

A szerelem,
ahogy tanít idő s tapasztalat
egyre szebb lesz és titokzatosabb.
      Szabó Lőrinc

A Házasság napja

.....február második vasárnapja már évek óta a Házasság világnapja,de sajnos egyre kevesebben vagyunk világszerte ,akik még hisznek és bíznak a házasság varázsában.......

A közhittel ellentétben sok szerelmi kapcsolatot nem fojt meg a házasság,inkább átformálja,megérleli,megnemesíti azokat.Az égig lobogó lángok parázslássá finomodnak,élethossziglan melengetik a feleket.
     Vavyan Fable

Minden egészséges házasság alapja a mély,bensőséges közösség,szeretet,elismerés és tisztelet.
     Gary Chapman

Emlékszel,mily bolondos
szerelem volt a miénk?
Őszi szezonbállal érkezett,
nyomunkban forró vágy zihált,
dalolva gömbölyödött
körénk a tavasz,
távozásra bírta őszkirályt.
Virágba borította a bennünk
nyíló kíváncsiságot,
szánk szögletébe
mosolyok váltottak bérletet,
akkor is huncutkodtak,
ha az eső esett.
Ugrándoztunk a járdaszegélyen,
csókkal botránkoztattuk
az idősödő hölgyeket,
szemünkbe szerelem
hímzett csillogó jelet.

"Pillantásod mely rólam szállt tova"
-maradt életem örökös mosolya.....
         Z.Konkoly Juci: Emlékszel....

A házasságban is adódnak derűsebb és borúsabb napok.Butaság lenne azt hinned,hogy majd simán megy minden.De afelől kezeskedhetem....,hogy ha az igazihoz mégy hozzá,boldog életed lesz.
     Lucy Maud Montgomery

Farsangi karneválok Európában

Minden évben eljön februárban a karnevál,a farsang ideje -melyet azonban minden ország egy kicsit másként ünnepel.
Ahogyan a karácsony sem teljesen egyforma minden országban,úgy a farsangi szokások sem -milyen is lenne,ha mindenki azonos módon ünnepelne? Éppen a különbségekben van a jellegzetességük.Lássuk,miként űzik a telet Európa néhány országában?

Franciaország
Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit.Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások -ma az ünnepséget évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két hétben.
A párizsi karnevált egy ismert,bolondos középkori fesztivál napja után tartják -a szokás a 16.századba,vagy még ennél is korábbra nyúlik vissza -de 1952 és 1957 között nem rendezték meg.

Németország,Svájc és Ausztria
A farsangi karnevál-hét a hamvazószerda előtti csütörtökön kezdődik,parádés felvonulás közepette zajlik a hétvége folyamán és hamvazószerdával végződik.
A főbb ünnepségek a Rosenmontag (rózsák hétfője -húshagyókedd előtti hétfő) körül történnek.Számos városban ünneplik a húshagyókeddet.A német nyelvű országokban a karneválnak két típusát tartják.Nyugat-Németországban a Rheinish Carnival a szokás,mely a kosztümös,parádés felvonulásokról híres.A kölni karnevál a legnagyobb és legismertebb.A "Karnevál csütörtök" vagy idős hölgyek napja,tulajdonképpen megemlékezés az 1824-es mosónő lázadásról.A "sváb-alemann" karnevál vagy Fastnach,Baden-ben és Délnyugat-Németországban divat,Svájcban illetve Nyugat-Ausztriában.Hagyományosan azt az időpontot jelőli,amikor véget vetnek a "zord téli szellemek" uralmának.

Olaszország
A leghíresebb a velencei,a Viareggio-i,az Ivrea és Acireale karnevál.
A velenceit először 1268-ban rendezték meg.Felforgató jellege miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést,ami a velencei karnevál lényege.Több éven át nem is ünnepelték,amikor a város osztrák fennhatóság alá került 1798-ban,a 20.század végére azonban újjáéledt a farsangi szokás.

A Viareggio-i karnevál egy hónapos és a legismertebb Európában,különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek miatt.2001-ben karnevál fellegvárat is építettek.
Az Ivrea karnevál a "Narancsok harcáról" ismert,amikor az egymással szembenálló felek gyümölcsökkel dobálóznak -ez az esemény,melyet felidéznek,a középkorban tényleg megtörtént.
A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál több mint 4 napig tart,a hamvazószerdát követő szombatig.

Anglia
Angliában a nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el (lényegében a farsang utolsó 3napja).Annak volt az ideje,hogy az emberek bevallják bűneiket -a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a karneválokról.Manapság a húshagyókeddet Palacsinta napként ünneplik,de a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16.században az angol reformációt.Talán az egyetlen Shrovetide karnevál,amit ünnepelnek,Cowes  területén szokás.
A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill karnevál,amely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz -augusztus végén tartják.Egy karibi hagyományból származik.

Oroszország
A nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik Oroszországban az ún. Maslenitsa-t.Palacsinta hétnek vagy sajthétnek is hívják.Orosz népi ünnepség,mely némely,pogány időkből származó hagyományt is magába foglal.A Maslenitsa alapvető eleme a bliny orosz palacsinta,mely a Napot szimbolizálja.Kerek és aranyszínű,de csak olyasmivel készül,amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj,tojás,tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg.)
A Maslenitsa során a maskarák viselése,a hógolyócsata,a lovasszán-túra is népszerű.Az ünnepség kabalája általában "Maslenitsa asszonya" -korábbi nevén Kostroma -illetve annak szalma képmása,fényes ruhákba öltöztetve.Az ünneplés tetőpontja,Maslenitsa asszonyát vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.

Görögország
A farsangi szezont a görögöknél Apokriés-nek hívják (vagyis "búcsú a hústól") Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémpte -melynek során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy barátaik házában.A rituálét megismétlik következő vasárnap.Az ezt követő héten -mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyriné vagy sajthét,már nem szabad húst enni,de tejterméket igen.A nagyböjt a "Tiszta hétfővel" kezdődik,mely a "Sajt vasárnapot" követi.A farsangi,karneváli szezonban az emberek maskarába bújnak és részt vesznek az általános mulatozásban.
A "Patras" ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál Görögországban,3 napos ünnepség koncertekkel,parádés,maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal.A legnagyobb mulatságot "sajt vasárnap" délben tartják,melynek csúcspontja a "Karnevál király" képmásának elégetése a Patras kikötőben.
Számos más régióban rendeznek karnevált,de jóval kisebbeket,amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra koncentrálnak.

Hollandia
Hollandiában a farsang neve Vastenavond,melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek,azaz,főként a déli tartományokban,Limburgban és az Észak-Brabant részeken.
Hagyományosan a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik.A farsangi szokások városról-városra változnak,de gyakoriak a parádék,a felvonulás hercegi kísérettel valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft) és a hering evés.
Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandsche karnevál,amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak -némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi.
A legrégebbi farsangi ünnepséget egyébként 1385-ben tartották,Hertogenbosch-ban -a híres 15.századi festő,Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.

Magyarország
A Busójárás,a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása,télbúcsúztató,tavaszköszöntő,oltalmazó,termékenységet varázsló ünnep.Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával is magyarázzák.
A mai busójárás a régi népszokás központjában,a Kóló téren kezdődik.A beöltözött busók,jankelék,maskarák itt gyülekeznek,itt találkoznak a Dunán csónakkal átkelt busók az ágyus,az ördögkerekes,a szekeres,a kürtös,a teknős és más busó csoportokkal.A különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére,ahol szabad farsang kezdődik.Szürkületkor mindenki visszatér a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak,dévajkodnak az emberekkel.Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak,amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett,telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól,s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Az idei Busójárás: 2017.február 23.-2017.február 28.

A Karnevál kezdete

A velencei karnevál világszerte ismert,ősi hagyományokra épül,a gondolák és a lagúnák városában.
Az idei karnevál időpontja: 2017.február 11.-2017.február 28.

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt,olyan kivételes időszak,amikor viszonylag büntetlenül,nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat.A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom.Rend szerint a városközpontban,szabad ég alatt rendezték,Velencében a Szent Márk téren.Hatalmas színjátékhoz volt hasonló,ahol az utcák alkották a színteret,a városlakók voltak a színészek,s egyben a nézők is.A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket.Nem volt éles határ a színészek és a nézők között.A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálták meg a felvonulókat,az álarcosoknak pedig gyakran megengedték,hogy magánházakba büntetlenül berontsanak.A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek,melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek.Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret,az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.

A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet.Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel,léggömbök százai repülnek,imbolyognak a magasban,mintha Velence is szállni készülne.A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb.Az emberek kiáltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik.A "kis galamb röpte" a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen.Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén -húshagyó kedd éjjelén- szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat és kórusban búcsúztak,azt kiáltozva: "Elmegy! Elmegy! Elmegy!" Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcspontja is.Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől és ahogy az első napon mindent odaadtak neki,ekkor mindent elvesznek tőle.Hogy elűzzék a tél rossz szellemét,s hogy valójában véget érjen a mulatozás,szimbolikusan megölik a karnevált.A Karnevál Hercege élt,evett,ivott,tobzódott,kiszórakozta magát kellőképpen,de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle.Elkísérik utolsó útjára és megsiratják.Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket,hogy kifejezzék szomorúságukat.Még bíróság elé is cipelik,rákennek minden rosszat,ami a városban történt,kiszabják rá a büntetést,majd a nép elkíséri a máglyához.A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval,amit aztán tűzre vetnek.
A nép zokogást mímel,majd visonganak és a seprűjükkel ütik a földet.A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek.A karnevál egyik fontos eleme a tűz.A megtisztulást jelképezi,tűzre teszik a rosszat és mindenki megszabadul a bűntől.Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez.