Reggel

....a mai reggel kicsit káoszosra,horrorisztikusra,armageddonosra sikeredett,ugyanis elaludtam,már a buszmegállóban kellett volna állnom,de még mindig készülődtem...készülődtem ??....ez enyhe kifejezés és rossz megfogalmazás kapkodtam,dühöngtem,stresszeltem,,durcáskodtam,finoman fogalmazva ingerlékennyé válok a pontatlanságtól.Ígérem nem fogalmazok meg újabb tízparancsolatot, ezt átengedem az Úrnak,meg aztán cipelje Mózes a kőtáblákat,de az én életemben is van "csak" három szabály aminek a be nem tartásától bosszús, lobbanékony,és haragos leszek.Nem tudom elviselni,megérteni a hazugságot,a pontatlanságot és a be nem tartott ígéreteket....de hogy kellemes,pozitív helyzetről is beszámoljak...Jelentem nem késtem el a munkahelyemről!! viszont a reggeli káosz miatt egy kis ideig rátelepedett a feszültség a napomra.ám kifejlesztettem egy titkos csoda fegyvert,van egy káprázatos esszenciám, arra hogy ellazuljak,gondtalanná váljak és ne a feszültség trónoljon a napomon hanem a nyugodtság.Sajnos nem kiálthatok fel hogy Heuréka!! mert nálam jóval okosabb emberek erre már réges-régen rájöttek,úgy látszik én egy későn érő csajszi vagyok.....és a titkos fegyver ??a VERSEK, hidd el ha elolvastál egy számodra varázslatos verset,utána minden helyre áll a lelkedben.

.......a mai reggeli helyzetem....





Ha jól emlékszem,persze hogy jól emlékszem....a memóriám még nekem működik...kb.két éve hogy odafigyelek a versekre ,már nem megyek el mellettük, sőt odáig merészkedtem hogy néha én is írogatok de annyira bátor még nem vagyok hogy számomra idegen embereknek megmutassam,nincs kizárva hogy elérkezik majd az az időszak is.Olyan emberekkel osztom meg az írásaimat akik az életemhez tartoznak és nagyon fontosak nekem,mert kutatom fürkészem a véleményüket de kritikát egyetlen egy embertől fogadok,fogadtam el nem nagyon viselem hiszen Kos vagyok de Ő megteheti hogy kritizáljon.
A mai napon talán az egyik legszebb verset és egyben kedvencemet osztom meg veletek....hát miről szólna, ha nem az ébredésről.....

Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal az égen át;
azt hitte,hogy még alszom,mert mikor
házam elé ért,elmosolyodott
körülnézett s a nyított ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Azt hitte,hogy még alszom s megölelt
S én mozdulni se mertem,félve,hogy
felébredek és álomnak remélve,

hogy ébren vagyok....és húnyt szemmel és
mozdulatlanul és remegve tűrtem,
hogy karjaimba fészkelje magát,
s mintha egyetlen érzék erejébe
gyűlt volna testem-lelkem minden éhe
és szomja és a beteljesedés
minden ígérete,csak a tapintás
néma ajkával s vak szemeivel
szürcsöltem,láttam,éreztem,öleltem
az égi vendég ajándékát
ujjainak játékában a napfény
lobogó lepkéit,karjában a
rét illatának harmatos husát
s egész testében az egymásba ringó
felhők mindenütt egyforma ölét.
Mondom,húnyt szemmel,mozdulatlanul
feküdtem ott gyanútlan karokban,
de mikor végre álom s ébredés közt
félig tolvaj s fél-részeg öntudattal
megloptam az istenek gyönyörét,
nem bírtam tovább és csókolni kezdtem                                                                    
és felütöttem a szememet.......Ő
ép fölnézett rám;A kedves mosoly
megüvesedett rémült szemén,
arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen;
Te meglestél!.....-sikoltotta s felugrott
és menekült,,már az ablakhoz ért
és belefoszlott a hajnali égbe.
Én felültem és értelmetlenül
és soká bámultam magam elé;
Szénaszag csapott be az ablakon,
messziről zúgott a hegyi patak,
a szoba még sötét volt,de a nap már
ágyamra tűzött,és a takarón
úgy pihent a fény tűzfátyola,mint
egy odadobott könnyű arany ing.
 (Szabó Lőrinc:Ébredés)

 a vers utáni helyzet..............mégis csak szép ez a mai nap