A keresztény Húsvét,a zsidó Húsvétból keletkezett,amelyet Pesach-nak neveznek.
A kereszténység legjelentősebb ünnepe,Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepli az egész világ,vasárnap,az írás szerint harmadnapon,Jézus sírja üresen állt.A sír üres volt,mert Jézus feltámadt,legyőzte a halált és az emberi gonoszságot.A feltámadás által örülünk Jézus sikerének,mintha a miénk volna,ő értünk halt meg és értünk győzött,a feltámadás mindenképp örömteli pillanat,jelzi az emberiség megtisztulását a bűnök alól.
....tisztelem,becsülöm a hívő embereket,de én nem tartozom közéjük,engem inkább a vallás történelme érdekel....
Már kék selyemben pompázik az égbolt
Tócsákban fürdenek alant a fák,
A földön itt-ott van csak még fehér folt,
A légen édes szellő szárnyal át.
Pöttöm fiúcskák nagy hasú üvegbe
Viszik a zavaros szagos vizet,
A lány piros tojást tesz el merengve,
A boltokat emberraj tölti meg.
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
Megrészegül az illaton a föld,
S tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt-
Kelet felől egy sírnak mélyiből,
Elrúgva a követ,fényes sebekkel
Száll,száll magasba,föl az isten-ember.
Kosztolányi Dezső
Köszönt e vers,te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja,nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers,élet,örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét örök legenda,drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár,jer,remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz,hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban,nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ,hogy új föltámadás van!
Juhász Gyula: Húsvétra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése