Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra,kék és zöld ceruzával,karácsonyfát rajzoltunk,karácsonyfát,harmincegy ággal.Minden reggel,dobogó szívvel,megjelöltük,mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát.Így közeledtünk az ünnep felé.
Márai Sándor
Havas hegyek ködökben elmerülnek.
Az ég felé egyetlen csúcs se lát.
De köd mögött idő-tündérek ülnek,
s nyújtják a téli nappal fonalát.
Áprily Lajos
fehér ködök között!
A téli virradat
tündérnek öltözött.
Hideg fátylain át
parázsló test ragyog:
ó,eltűnt éj-világ,
szétfoszlott csillagok!
Vörösből majd a nap
délre aranyba gyúl....
Sugarak szállanak
szélben,gazdátlanul.
Garai Gábor: Téli virradat
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos,gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
Juhász Gyula: Karácsony felé (részlet)
Nézd,ez is boldogság:
Szépen mosolyog a tél!
Hol a nyár?-lehet,nem is gondol ránk,
Minden hófehér....
Nézd,ahogy felhőn át
Itt-ott leköszön a fény-,
Fut a szél,csupa piros arcot lát,
Minden út mentén.....
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk-,
Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelídült.....
Nox
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése