A gondolatról

Gondolkodásmódunk befészkeli magát életünkben.Erősebb befolyást gyakorol ránk,mint legmeghittebb társas kapcsolataink.Legbizalmasabb barátaink nem alakíthatnak annyit életünkön,mint dédelgetett gondolataink.
                J.W.Teal

Milyen könnyelműen is dobálunk az égre,
fellengzős,bátor és lángoló szavakat,
hogy "mindenem tiéd és nálad a lakat
és akkor se kell vissza,hogyha majd vége".

Pedig ismerd be,egészen sosem adod
magad.Csak azt,amit legkevésbé őrzöl.
Bőröd,tested verejtékét,ahogy gőzöl,
kezed melegét,ha odakint hó ragyog,

s odaadod szíved lázas szenvedélyét,
a mindenkor legnagyobbnak hitt szerelmet,
adod a vágyat,ami egymásba temet,
s a lelked,ami érte hullik szerteszét.

De te is úgy vigyázod néhány titkodat,
ahogy ő óvja azt,mi lénye lényege.
Hiszen igazán odaadó lehetsz-e,
hogyha nem szabad legalább a gondolat?
              Sárhelyi Erika: Bölcselkedés az odaadásról

Mivel mi határozzuk meg,hogy mire gondolunk,ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van.Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.
               Andrew Matthews

Gondolat?? Számomra a titkok és rejtélyek birodalma,amint megszületett visszavonhatatlanul éli önálló életét.Olykor körbe fon fekete hálójával és fogva tart,máskor szivárványszárnyakat nyújt,hogy repülhessek,gyakran édesen valódinak mutatja magát,olykor keserűen hamisnak.Van úgy,hogy vágyakká,szenvedéllyé alakul,de időnként érzéketlenné,rideggé formálja magát.......a gondolataimat odaadhatóm mindenkinek és senkinek,nála az ellentétek mindig összhangban vannak,ő a szelídség és egyben az őrület megszállotta.
De ha egyszer szavakká változtatom megszűnt létezni,összeomlott,megsemmisült a titkok és rejtélyek birodalma.
       saját