Húsvéti szimbólumok

Barka
A barkaág a pálma helyettesítője,amely Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának egyik jelképe.A virágvasárnap ennek az eseménynek az emlékünnepe,amelyet a római egyház Dominicca palmarum,azaz pálmavasárnapként is emleget.
A barkát a pap rendszerint nagymise előtt szentelte meg,majd kiosztotta a híveknek.Habár a barkaszentelés egyházi eredetű szokás,számos esetben felhasználták rontás ellen,gyógyításra,villámlás és mennydörgés eltávolítására.
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek.Ha családi tűzhelybe dobták,megóvta a házat a bajoktól,lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Gyertya
A húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett.A fénye az élet jelének számít.A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba.Azután,sorba gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból.A halál sötétsége a feltámadás által az élet fényére változik.Ezt a szokást már az Ó-Jeruzsálemben is celebrálták.A gyertya az 50napos húsvéti időben egészen Pünkösdig,sírbatételnél és a feltámadásnál ég,világít.Az Alfa és az Omega betűk,a Kezdet és a Vég jelképe,a fehér viasz pedig a reményé.

Bárány
A legősibb húsvéti jelkép,eredete a Bibliában keresendő.Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak,s annak vérével bekenték az ajtófélfát,hogy elkerülje őket az Úr haragja.A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal,hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra,mint azzal a máig közismert vallási tétellel,miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért.Ezért nevezzük őt a mai napig Isten bárányának.

Nyúl
A másik húsvéti állat,a nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb.Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta.Mivel éjjeli állat,a holddal is kapcsolatba hozható,amely égitest a termékenység szimbóluma.
Nyúl és a tojás ősi kapcsolata,a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt,s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került,de a kialakulását homály fedi.

Tojás
A tojás az élet újjászületésének,a termékenységnek legősibb jelképe.Bármilyen kicsi is,képes a világegyetem nagyságát s az életlenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is,de a tojások színezése,díszítése is régi korokra nyúlik vissza.A leggyakrabban használt szín a piros,magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja.A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.A tojásfestés szokása,s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek,valószínűleg ezzel függ össze,hogy az emberek a  tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével,hímzésével fejezték ki.A tojás a belőle kikelő madárral,a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi,amellett,hogy a termékenység ősi szimbóluma is.

Ételek
Húsvét ünnepének fontos részét képezik az ilyenkor fogyasztott ételek,külön szimbolikával bírnak.Egyetlen ünnepi asztalról sem hiányozhatnak a hagyományos ételek.Jellegzetes húsvéti ételek kalács,sonka,bárány,tojás.Az ételeket a  katolikusok húsvétvasárnap reggel vitték megszentelni a templomba,hímzett terítővel,konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni.Szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni,a család az asztalt körülülve nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának.Ilyenkor az ételeknek még a morzsáját,maradékát sem dobták ki,mert különleges erőt tulajdonítván nekik mágikus célra használták ezeket.