csak nagyon halkan,nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan,mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul,csak csendesen,
csak csendesen.....
Wass Albert: Csak csendesen...
Eszembe jutnak az együtt töltött napok,
Fülemben újra megcsendül a hangod,
Szinte látom minden mozdulatod.....
Puha avarba süpped talpam,
a fák lehajolnak hozzám.
Az erdőben ma béke van.
Könnyű dallamot dúdol a szám.
Lelkem csordultig telve szeretettel,
de bűneim terhétől roskadok.
Rebben a szellő szent lehelettel,
s tisztuló szívvel felzokogok.
Szabolcsi Erzsébet: Csordultig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése