Elsőként az anyanyelvünket kell említenem,mely oly sok külföldi ember számára különleges,nehéz nyelv és melyet nem igazán tisztelünk és becsülünk meg mi magyarok.Látom a különböző közösségi oldalakon
-persze tisztelet és mély meghajlás a kivételnek- külföldön dolgozó magyarok,akik fél év után már csak németül vagy angolul ""tudnak"" írni a saját oldalukon persze kisebb-nagyobb hibával vagy kiszótározva egy tőmondatot és természetesen az sem számít hogy az ismerőseik háromnegyede magyar ember...vagy akik egy hónap után hazatérnek és az eldugott kis falu, talponállójában németül kérnek egy korsó sört a kocsmárostól,sajnos volt ilyen....de a "legszebb"amikor egy-egy magyar szót becsempésznek az idegen nyelv közé és azt helytelenül írják vagy mondják ki.Nem jut más szó eszembe az ilyen emberek minősítésére,-bár minősítésre sem érdemesek- ,mint a szánalmas és buta.
Másodikként kell említenem a csodálatosan szépséges Magyar tájat,amitől hevesebben ver a szíved ha meglátod,miután a világ bármely pontjáról hazatérsz.
Végül de nem utolsósorban köztudott,hogy a világ legszebb női a magyar nők és itt most nem a Donald kacsa szájú,kopasz szemöldökű,ballon mellű klónokra gondolok,hanem a természetes szépségű,bűbájos magyar Nőkre!!
....sajnos a lista végére értem.....a mai Magyarország....
Egy-egy magyar szót kiemelt a szótárból,a mennyezetre nézett,aztán elengedte a szót,hadd lebegjen,repüljön,mint a pillangó....igen,emlékszem,egyszer kiejtette ezt a szót....pillangó....és aztán utána nézett,mintha a szó valóságos pillangó lenne,amely ott lebeg előtte az aranycsillámos napsütésben....illeg,lebeg,villog és ő nézi ezt a mennyei táncost,egy magyar szó tündértáncát és egyszerre megszelídül,mert ez a legszebb és legtöbb....
Márai Sándor
Úgy szabták rám ezt a nyelvet:
Lelkem csak ezzel felelhet.
Más nyelven is mutathatok
Önmagamra,hogy -ím,vagyok!
De hogy milyen vagyok és ki,
Anyanyelvem mondhatja ki.
Horváth István
Körülöttem áll három kapucnis tinédzser,akiknek nem nagyon beszélem a nyelvét,nem látom arcukat.
Úgy döntöttem,anyanyelvemen reagálok:
-Fiúk...volnátok szívesek elhúzni a büdös francba,amíg szépen vagyunk,öcsisajtok,léc.
Istenem,hetvenes évekbeli fenyegető magyar szlenget használok.Talán az öcsisajt tett be nekik.Ehhez fogható hangzású szó nincs az angolban.Mintha megrémültek volna tőlem,hátrahőköltek.Pillanatnyi zavarodottságukat kihasználva kiléptem a félkörből,ahová zártak és továbbindultam.
Ha követnek,majd azt üvöltöm nekik,bútorraktár vagy bugylibicska,úttörőáruház!
Halálos hangzású szavak egy angolszász fülnek. Pöcsisajtok,mit tudtok ti a magyar anyanyelv mindenható erejéről??
Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu! (részlet)
Bátran kijelentem,hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet,meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem,az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.Egyszerűen azért,mert ezen a különös,ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet írni a parányi különbségeket,az érzelmek titkos rezdüléseit.
George Bernard Shaw
Ha az ember nem az anyanyelvén beszél,egy icipicit hazugságra kényszerül mindig.Nem azt mondja,amit valójában szeretne,hanem amit zavar nélkül ki tud fejezni.Aki az anyanyelvét felejti el,az őszinteséget felejti el örökre.
Jókai Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése