Húsvéti szokások a Nagyvilágban

Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a világ számára,a hazánkban is hagyományos locsolás.A világon kizárólag három országban tartják,a Cseh Köztársaságban,Magyarországon és Szlovákiában.Húsvét másodnapján a férfiak vízzel locsolják le a lányokat,valamint szalagokkal díszített fűzfavesszővel "korbácsolják" őket.A verés természetesen szimbolikus,a tradíció szerint szerencsét,egészséget és szépséget hoz egész évre a nők számára.

Svájcban az a szokás járja,hogy a szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik,papírszalagokkal,virágokkal és festett tojásokkal.A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik és annak fontosságát,hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásba lehessenek egész évben.

Németországban az egyik hagyomány,hogy húsvéti tüzet raknak a télről megmaradt karácsonyfákból.A tűz a szépség,napsütés és győzelem jele,amikor a meleg tavasz átveszi a hideg tél helyét.

Franciaországban és Belgiumban a legenda szerint nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek és amikor húsvét reggelén visszatérnek,tojásokat szórnak szét a házakban és a kertekben.("A harangok Rómába mentek"-némák maradnak-senki sem szólt Jézus védelmében") A tojásokat vasárnap kezdik keresni a gyerekek,amikor a harangok újra megszólalnak.

Mexikóváros közelében,Iztapalapa városában tartják az egyik leghíresebb húsvéti eseményt Mexikóban.A passió játéknak évente körülbelül egy millió látogatója van.1833 telén kolerajárvány pusztított,a túlélők úgy döntöttek,hogy egy passió játékkal adnak hálát az életben maradottakért.Húsvétkor eljátszák az utolsó vacsora,az árulás,az ítélet,a 12 Stáció,a keresztre feszítés és végül a feltámadás eseményeit.

Olaszországban is megmaradtak az ünnep pogány gyökerei.Az ünnepi hetet a Szentlélek hetének nevezik.
Firenzében húsvét vasárnap egy feldíszített ökrösszekér repül a levegőbe,így ünneplik Jézus feltámadását.A szekéren egy körülbelül kilenc méter magas kosár található.Virágokkal feldíszített ökrök húzzák a kosarat szállító szekeret,melyet 150 korabeli jelmezbe öltözött katona kísér.500éves hagyománya van a firenzei ünnepnek.

Bár itthon nehezen tudjuk elképzelni a húsvétot tapsifüles nélkül,Ausztráliában ennek az aranyos állatnak nagyon rossz híre van.Az ausztrálok nem kedvelik a nyulakat,mivel azok minden évben jelentős károkat okoznak a családok kertjeiben.Így ezen a földrészen még a 70-es években mozgalom indult,hogy a húsvét jelképének egy másik állatot válasszanak.Így esett a választás a veszélyeztetett bilby-re,mely első ránézésre egy rosszul sikerült tapsifüles utánzat.A 90-es években számos mese és történet született erről az erszényesről.Az egyik gyerekkönyvben például egy Burra nevű bátor bilby megmenti a földet a nyulaktól,a bilbyk húsvéti tojásokat festenek és a gyerekeknek adják.Mostanra sok helyen Ausztráliában a bilby hozza a tojásokat és boltokban is csoki bilbyk,vagy plüss bilbyk sorakoznak.

Érdekességek:
Először a perzsák használtak színezett tojásokat a tavasz megünneplésére körülbelül i.e.3000évvel.Az egymásnak ajándékozott piros és aranyszínű tojások a Nap ébredését,a természet újjászületését jelképezték.

A tojásfestés szokását a Közel-Keletről visszatérő keresztes lovagok terjesztették el Európában.A keresztények közül a macedónok voltak az elsők ( 13.század ) akik festett tojásokkal ünnepelték a húsvétot.

Chile északi részén őshonos tyúkfajta az araucana tyúk,kék,zöld vagy rózsaszínű tojásokat tojik és a tojások megőrzik a színüket,melyek húsvét idején igencsak kelendőek.