Kifaragott tökök az ablakban,
rémes lények a faluban.
Furcsa ünnep e nap,
félek,hogy valami el-e kap.
Ördögszarvval szalad a kislány,
utána repül a boszorkány.
Utcán állva nézem ezt én,
ez félelmetes,ez biztos tény.
Szellem mögött nincs árnyék,
inkább hazavágynék.
Jön egy ember felém,
megfagy bennem a vér.
Látom,farkasember az már,
ne állj ott,fuss már!
Futok,lábam a földet nem éri,
csak azt lesem,hogy nyomom valaki utoléri.
Sarkamba liheg egy zombi,
futok a legmagasabb dombig.
Látom az egész falut,
tele lényekkel,ki kopogtatja a kaput.
Piroska pirosban,
tündér világításban,
és nem is félek annyira.
....mégis egy kicsit szívremegtető,
de van,ami kecsegtető.
Mindenki valamilyen jelmezben van,
mégis csak Halloween napja van.
Ander Patrícia (forrás: Poet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése