Teagőz

Utcáról utcára szalad az őszi szél,
diót görget,fa alá gurít gesztenyét,
sárga,rozsdabarna levelekkel borítja.
Alatta a hervadás,színek,szirmok,
fanyar ízek emléke borong...

Vannak napok,mikor a csalfa ősz
ujjával napsütéses nyarat varázsol,
kabátodat leveti,meghívja a
pajkos szelet,mire észreveszed
- tea gőze mellett - borzongva,
gondolsz majd a tegnapra.
        Sonkoly Éva: Fanyar ízek...

Néhány perc alatt
Az aranysárga napból bíbor alkonyat
Lett,és száll a teagőz,
A parkban fákat színez egy cerkával az ősz.
         Amorf Ördögök

Szeretem az őszt.Ahogyan hazafelé sétálok a lemenő nap fényében és vibrál körülöttem a sok narancs,rozsda és napsárga.Ahogy a levelek integetnek a szellőben,az út pedig könnyedén visz hozzád a lábam alatt.Szeretem,hogy füstös,bágyadszagú a levegő,hogy a kémények öntik magukból a családok melegét.Izgatott vagyok,ha eszembe jut,nemsokára forró tea éri a számat,miközben körbefonod karodat a derekamon és beleszagolsz a hajamba,hogy beszívhasd az illatom.Nem sokáig fogunk tudni ellenállni majd egymásnak,de még várunk,csal élvezzük,hogy megjöttem.Hogy végre itthon vagyok - a kezeid között.
       Agárdi Zsóka

Fény,teagőzben.
Ágyamon alszol,közben
mosolyogsz.Győztem.
        Székely Szabolcs