ezüstben csillogó
dér didereg....
Sejtelmes fény
ködfátylat oszlat,
mint lidérc,
úgy imbolyog.
Titokzatos üzenet,
őszből a télbe vezet.
Z.Konkoly Juci: Téli üzenet
Mikulás,Karácsony
fergeteges hónap,
hetedhét határom
ágyat vet a hónak,
ura völgynek,dombnak,
pásztora a tájnak,
rövid nappaloknak,
hosszú éjszakáknak,
övé a jövendő
karimás kalapja,
és az óesztendő
legutolsó napja.
Böröczky Mihály: December
Dombok alján
erdők tövében,
ezüst szálat fon,
sodor a szél,
nyomában tolvajmód
lopakodik s csikorgó
dermedtséggel
lombtalan ágakra ül
a köduszályú tél.
Kuklis József: December
a lámpák sem égnek már,
e hajnali sötétben vakon
botorkálva nézem,hova lépek.
Csoszogás a jégen,levegő bent reked,
küzdve,dermedve feszülök
neki a télnek,s kieresztem a levegőt,
mikor a megállóba érek.
Keleten már mintha angyalkéz
simította volna végig az égalját
rózsaszín selyemmel,csak ámulok....
s a szépség egyre,egyre csak terjed.
Buszból nézem végig a Nap diadalát -
először hajszálvékony narancsos ív,
majd egyre szélesebb a sáv s a világosság;
a sötétség szégyenlősen megadja magát,
háttérbe szorul,s egyre dicsőbb a fény,uralmát
a téli Nap fenségesen veszi át,
s hirdeti homály feletti örök diadalát.
Jószay Magdolna: Decemberi hajnal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése