2011. július 8., péntek

A Napfény íze

Együtt indultunk el,te elvesztél a ködben,
Én napfény ízre vágytam és álmot űzni jöttem.
                                Republic


Melegre vágyom
izzani hevülésig,
fénnyé válni,
a Napba repülni,
s napsugárként
Szemedben megpihenni
       Garay Zsuzsanna


"Nekem a barátság olyan,mint a napsugár,amelyik melengeti az ember szívét.A vita meg olyan,mint a felhők: szét kell oszlatni őket,hogy kisüthessen a Nap! "


Te,ki szomorú lényegemmel
kezdettől kezdve vagy rokon,
csókold,csókold,csókold meg tűzzel
az én csóktalan homlokom.

Látod itt állok mindhiába,
kezem sóváran integet-
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom,szórom kincsemet.

De szeretet-csók nincs szívökben,
és tovább mennek hidegen,
s mire kincsem már mind a múlté,
minden ember-arc idegen.

Csak Te osztod a csókot mindig,
csak Tőled van,ki lángra kap-
Te a természet ős szerelme,
ujjongó-lelkű,drága Nap.

Bíbor tüzed itt megfehérül,
mint szűzi,havas ormokon;
csak csókold,csókold,csókold tűzzel
az én csóktalan homlokom.
        Dsida Jenő: A Naphoz



"Ha nem is keresik,az igazság napfényre jő"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése