Álom és ébrenlét

Múlik az éj tüzes álma,
Karjainkra omlik a szél
Lebegve lélegzik a nap
Mint az ujjászült remény.
       Végh Tamás: Virradat

Jönnöd kell,most
hajnalodik,
érzem már szelíd
karjaid,érzem
sóhajod hűvösét,
ébredő kezed melegét -

Jönnöd kell: hozzá tartozol
a hajnalhoz,hozzám tartozol,
sugár a tested,harmatos
erőket,örömet hozol -

Álom és ébrenlét között
elmosolyodsz,ha megölellek,
lehunyt szemedre kék ködök
telepednek: elrejtő felleg,
és zengő pillanatokig
veled vagyok !

Hajnalodik.
          Egyed Emese: Hajnalodik

Sötét még a hajnal,
A szél is álmosan fújdogál,
Álmom összes csodája,
Beteljesülésre vár.
      Bedő Gábor

Oly szép,mikor bús,hosszú éjszakára
A láthatárt új hajnal fogja át.
Pirul az ég s az ébredő,setét föld
Boldog sejtésben sírja harmatát.

Mikor rám néztél,mélyen elpirultál,
Míg szép fejed szelíden meghajolt.
Ó kedvesem! E bűbájos pirosság
Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!

Ha gondolok rá,nedvesül az arcom.
Halk permetegként hull a könny oda.
Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő
Boldogságomnak csendes harmata.
           Ábrányi Emil: Oly szép,mikor....

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Az éjszaka csendje,most tűnik el.
- Reggeli szellő simítja vállam,
   Mámoros éjem így veszik el.

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Két kis madárka kint csicsereg.
- Suttogó hangodat hallani vélem,
   Fülemben dallama itt bizsereg.

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Harmatvirágok könnye pereg.
- Illatod még a párnámon érzem,
  S vele idézem a szerelmedet.
                Tollhegy: Hajnalnak fénye

           fotó:  Jaroslaw Datta