Holdfény

Nincs szebb dolog a világon,mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt.

A nap már hazaszállt:
elfogyó,sárga folt -
az égi vizekben
fürödni kezd a Hold.

Fürödni kezd a Hold.
A fűben csöpp bogár.
Végtelen mezőkön
aranyat rejt a nyár.

Aranyat rejt a nyár.
Mezítláb jár a csönd.
A földön béke van,
s fényesség odafönt.
        Fecske Csaba: Aranyat rejt a nyár

Este kószálsz egyet,beleballagsz a végtelenbe és elmerülsz a csillagok sziklatengerében.Kísérőnkre,a Holdra veted a szemed és talán ekkor,ebben a hátborzongató,szívbemarkoló látványban gyönyörködve egyetlen pillanatig a csoda és a mindenség részévé válsz.De vajon átéled-e,képes vagy-e átélni a pillanatot? A pillanatot,melyben eljut a tudatodig: létezem.
        Nagy Bandó András  (részlet)

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek,de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne.

Dalolnak,s zeng az édes,enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik,amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,
a szép s bús holdfény,csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.
       Paul Verlaine: Holdfény    (Szabó Lőrinc ford.)

Minden elmúlik,mint az álom
Elröpül,mint a vándormadár,
Csak az emlék marad meg a szívben,
Halványan,mint a holdsugár.
       Friedrich Schiller