Tavaszi nesz

Halk nesz lebben felém a pirkadatban
és megrezzen egy zöld tavaszi ág....
Egy pihegő kis bimbó szertepattan
és rám kacag,mint nagy,fehér virág.
      Jánosházy György: Tavaszi nesz

Tavasz ragyog.
Már olvadoz a hó a tornyokon
s a csermelyek lármája mormolón,
vígan gagyog.

Tavasz ragyog.
Kibuggyan a könny,mely a csalogány
szemébe a bús,téli éjszakán
belé fagyott.
       Ariwira no Naribira: Tavasz

Tavasz! -Zúg,tisztít valami-
A lélek ventilátorai --
Vágyam visz,szálló hegytető:
sikolts,tavasz! szabad levegő!
         Szabó Lőrinc

Tavaszodik már az idő,
Beköszönt a napsugár.
Lelkem édes gondolatja
Fönt,a felleg-honba jár.

Nem tudom,de olyan édes
még a bánat is nekem,
Kék egével,napsugárral
A tavasz,ha megjelen....
        Reviczky Gyula: Tavaszodik

Szép kikelet,kelsz hát,arcomba lehelsz hát
újra,tavasz,onnan lelkembe lehelsz át,
lelkembe lehelsz,mely,úgy mint te,ezerszer
szunnyad vala,s melyet táplálni te versz fel:
táplálj is erőddel,sugaraddal,hőddel,
nyelni való,selymes,levegős szellőddel:
légy te borom,búzám,légy te az én múzsám,
korai barkáddal fejem koszorúzván,
korai barkáddal,fiatal virággal,
nem komoly,örök zöld,virágtalan ággal....
       Babits Mihály: Szép kikelet,kelsz hát....

Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek,mikor a világ szavai elhalnak,elkezd beszélni a természet,akkor a végtelen mindenség meg nyílik s az ember lelke lát.
         Jókai Mór

Már sejtem őt,ha a lágy alkonyatban
A felhőt nézem,mely violaszínben
Valami távol muzsikára ballag
Egy ismeretlen rétre,messze innen.

Már sejtem őt,a kedves,ifjú szépet,
Ki eljövendő,de még szunnyad egyet,
Most készül bársony és smaragd zekéje,
S a barna föld ölén dús haja serked.

Már néha sóhajtása száll,s nyomába
Fölneszel avar ágyából az erdő,
S a jegenye,a komoly,ősi strázsa
Már tiszteleg felé,ki eljövendő.
         Juhász Gyula: Tavasz előtt