Egy elragadó vers

körvonalak
tévutak nélkül
kikopott belőlem
minden józanság
felkavarsz
mint egy gömbbe zárt ciklon
és rettegek
hogy nincs is arcod
csak valami
lassú mámor ez az egész
mégis csupa nagybetűs szenvedély
ha egyszer
majd kibontasz magadnak

hát engedem

hát legyen

ebben az átizzadt sötétben
az a most
annyira igazi
hogy téged is felver álmodból
mert minden magam-érintésben
olyan sűrű a léted
hogy végre azt is elhiszed
a legtisztább kék
és a legfahéjabb illat
Te vagy
        Csurai Zsófia: Legfahéjabb

 ......a szavam is elállt ettől a verstől.....gyönyörű....