Pünkösdi népszokások

Érezd magad egynek a szép,nagy,széles világgal,légy oly friss,mint a tiszta reggeli harmat,oly boldog,mint a dalait hujjongó madár,éld át a Pünkösd csodáját magadban és magad körül!
           Balog Béla

Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény,ősi pogány és ókori elemek egyaránt.A népszokásokban elsősorban a termékenység,a nász ünnepe és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok,például a pünkösdi rózsa,a rózsa,a jázmin és a bodza.

Pünkösdi király-választás
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken.Európa nagy részén a középkor óta élő szokás,gyakoriak a lovas versenyek,különféle ügyességi próbák,küzdelmek.Magyarországon a XVI.századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak.Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.
A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott" az az ő parancsolt a többi legénynek,az ivóban ingyen ihatott,minden lakodalomra,mulatságra meghívták.

 

                         

Pünkösdölés
Adománygyűjtő népszokás.Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül.A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek,így járják sorba a falu házait,ahol rózsát,virágot hintenek az udvarra.Köszöntőt mondanak,mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik.Énekelnek,táncolnak,adományként pedig almát,diót,tojást,esetleg néhány fillért kaptak.Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést.
Gyakran pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra.Előfordult,hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el,természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve.A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival,fejékével is kitűnt a menetből.Az egyik kislány kosarat vitt magával,abba gyűjtötték az adományokat.

Mátkálás
Komatál küldés.Általában egynemű,ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése.A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak,aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal,süteménnyel,gyümölccsel megrakva,hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás,zöldág-hordás
A májusi pünkösdi időszak,jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele.Az ablakokra,az ajtók fölé,a szobák falára,a kútgémre,a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek.Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás,de egyben védelem is a rontás,a boszorkányok ellen.A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől,a kártevőktől.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik szerencsés lesz.A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget,keléseket.A teheneket nyírfaággal veregették,hogy jól tejeljenek.Van ahol kenyérhéjat égettek,hamuját a gabona földre szórták,hogy jó termés,gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra.Egyébként húst ritkábban ettek,de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor,hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt,birkapörköltet.Máshol inkább marhahús,baromfi került az asztalra.A tojásrántottának mágikus hatást  tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbóluma) és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése ( fonott kalács,túrós lepény,mákos kalács).Sárközben azonban nem édes tésztát,hanem sós kalácsot sütöttek,melyet tejföllel,borssal kentek meg.A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek,teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

....ma már kissé naivnak tűnnek ezek a szokások,ebben a pénzközpontú világban és olyan nagy baj,hogy sokan felnőttkorra elfelejtenek játszani.......