2017. február 11., szombat

A Karnevál kezdete

A velencei karnevál világszerte ismert,ősi hagyományokra épül,a gondolák és a lagúnák városában.
Az idei karnevál időpontja: 2017.február 11.-2017.február 28.




Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt,olyan kivételes időszak,amikor viszonylag büntetlenül,nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat.A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom.Rend szerint a városközpontban,szabad ég alatt rendezték,Velencében a Szent Márk téren.Hatalmas színjátékhoz volt hasonló,ahol az utcák alkották a színteret,a városlakók voltak a színészek,s egyben a nézők is.A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket.Nem volt éles határ a színészek és a nézők között.A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálták meg a felvonulókat,az álarcosoknak pedig gyakran megengedték,hogy magánházakba büntetlenül berontsanak.A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek,melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek.Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret,az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.


A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet.Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel,léggömbök százai repülnek,imbolyognak a magasban,mintha Velence is szállni készülne.A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb.Az emberek kiáltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik.A "kis galamb röpte" a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen.Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén -húshagyó kedd éjjelén- szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat és kórusban búcsúztak,azt kiáltozva: "Elmegy! Elmegy! Elmegy!" Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcspontja is.Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől és ahogy az első napon mindent odaadtak neki,ekkor mindent elvesznek tőle.Hogy elűzzék a tél rossz szellemét,s hogy valójában véget érjen a mulatozás,szimbolikusan megölik a karnevált.A Karnevál Hercege élt,evett,ivott,tobzódott,kiszórakozta magát kellőképpen,de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle.Elkísérik utolsó útjára és megsiratják.Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket,hogy kifejezzék szomorúságukat.Még bíróság elé is cipelik,rákennek minden rosszat,ami a városban történt,kiszabják rá a büntetést,majd a nép elkíséri a máglyához.A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval,amit aztán tűzre vetnek.
A nép zokogást mímel,majd visonganak és a seprűjükkel ütik a földet.A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek.A karnevál egyik fontos eleme a tűz.A megtisztulást jelképezi,tűzre teszik a rosszat és mindenki megszabadul a bűntől.Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez.
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése