2013. április 17., szerda

A farmernadrág

Manapság teljesen természetesnek találjuk,ha egy nő nadrágot visel,ez azonban alig pár száz évvel ezelőtt még súlyos erkölcstelenségnek számított Európában.Az első világháborúig ez a ruhadarab a nők számára tabu volt.Az első világháború átvészelése után a hagyományos férfi-női szerepek átértékelődtek.A nők immáron aktív résztvevőivé váltak a gazdasági és közéletnek,újonnan megszerzett szabadságukat a divat területén is érvényesíteni óhajtották.
Bár a változás visszafordíthatatlan volt,a húszas években egy emancipált nő még mindig felháborodást keltett nadrágban.Mit sem változott ez a harmincas években,amikor minimum Marlene Dietrichnek kellett lenni ahhoz,hogy valaki büntetlenül viselhesse.Sok évnek kellett eltelnie,hogy minden nő számára társadalmilag elfogadott ruhadarabbá váljon a nadrág.


Farmernadrág története
1847-ben egy bajorországi zsidó család 18 éves sarja,Levi,apja halála után úgy döntött,Amerikában próbál szerencsét.Akkor még nem sejtette,hogy ezzel a cselekedetével a történelem egyik legelterjedtebb viseletét alapozza meg.......


Eleinte unokafivére rövidáruboltjában segédkezett,majd amikor beköszöntöttek az aranyláz évei,neki sem volt maradása New Yorkban,hanem követte több ezer kortársát Nevadába.Ha aranyat nem is,azért a maga aranytojást tojó tyúkját itt találta meg.Unokafivérétől,David Sterntől útravalónak ugyanis egy szállítmányra való durva szövésű vitorlavásznat kapott,melyet sátoralapanyagként szeretett volna értékesíteni az aranyásóknak.


Mikor megérkezett és alaposan felmérte a helyzetet,rájött,hogy a legeslegnagyobb szükség nem sátrakra van,hanem jó erős nadrágokra,amelyek kibírják a folyamatos térdelést,sarat,vizet,forró homokot,egyszóval mindent.Akkoriban még nem találták fel a műszálat és a férfi nadrágok méregdrága gyapjúból készültek.Az ifjú Levinek villant át az agyán elsőként az a gondolat: milyen lenne a munkaruha vitorlavászonból? Ezután már minden ment,mint a karikacsapás: az első példány megvarrása után a fiatalember értesítette bátyját,aki rögtön felismerte a zseniális ötletet.San Franciscóban nyitott egy kis szabóműhellyel egybekötött üzletet,ahol elkezdték árulni a vitorlavászonból készült strapabíró munkaruhát.A cégtáblán pedig megjelent az azóta fogalommá vált Levi Strauss & Co. felirat.


Ami a korai példányok küllemét illeti -nem biztos,hogy első pillantásra felismernénk bennük a farmer ősét; ezek ugyanis vörösesbarna színűek voltak,később jött a tetszetősebb,indigóval festett kék változat.1860-ban tűntek fel zsebein a varratok erősítését szolgáló rézszegecsek és a sasszárnyakra emlékeztető íves dupla varratok.Három év múlva pedig megjelent a hátsó övrészen díszelgő bőrcímke,rajta a híres ábra,melyen két,egymással ellentétes irányba igyekvő ló sem képes szétszakítani a Levi's nadrágot.


A legendás farmer még a nagynevű divatházak kollekciójában is időről időre felbukkan -már régóta nem csak nadrág formájában.A néhai vitorlavászon sok mindenre ihlette a tervezőket: zakó,szoknya,ruha,de még fürdőruha és esküvői ruha is készült belőle.


Napjainkban évente két és fél milliárd méter farmeranyagot dolgoznak fel; Amerikában pedig,ahol a farmer szinte a nemzeti öntudat egyik szimbólumává vált,egy átlag lakosra hat-hét pár jeans jut,nagyjából annyi,ahány kötet Biblia van egy hétköznapi texasi családban.


....sétálok veled,rajtad az agyonhordott farmered és az a mosoly,ami képes ezt az egész várost derűsebbé tenni.......


                                                           

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése