2012. január 7., szombat

Letűnt civilizációk II.

Petra

Egy kereskedőnemzet sivatagi otthona.Majd 500éven keresztül a nabateusok gyakorolták az ellenőrzést a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala felett.Fővárosuk, Petra maradványai azok a hatalmas,művészi tökéllyel megalkotott homlokzatok amelyeket az otthonokul szolgáló hegyek rózsavörös sziklájába vájtak.
A város megannyi csodája,a szobrok,az élénk színű freskók,a míves kőedények szinte kivétel nélkül elpusztultak.Barbár fosztogatók vitték magukkal vagy verték szét őket,elporladtak a szélfútta homoktól,kifakultak a sivatagi nap hevétől.A Szik szurdok-völgyének sötét torka mögül előbukkanó grandiózus homlokzatokon kívül,melyeket kézzel vájtak(elképesztő) a rózsavörös sziklafalakba,gyakorlatilag semmi sem maradt Petrából.E homlokzatok annak a hajdani civilizációnak a mementói,amely egykor a sivatagi pusztaság közepén csodálatos oázisként virágzott.


Agyaghadsereg

A 20.sz. talán legjelentősebb régészeti leletére véletlenül,kútfúrás közben bukkantak.
Csin könyörtelen,de hatékony uralkodója sorra meghódította,majd egyetlen államban egyesítette a harcoló királyságokat,s az új államnak Si Huang-ti néven első császára lett.Birodalma a rég halott császárt ma is körülveszi,örök álmát közel 7500 életnagyságú anyagkatona -arccal keletnek fordulva- vigyázza.Az agyaghadsereg minden katonájának más,a többiekétől különböző vonásai,frizurája és arckifejezése van,ruhájuk a finom részletekig kidolgozott,a testtartások gondos megmunkálást tükröznek.
Az agyagharcosok zömének kezében a kor valódi fegyverei voltak,a bronzkardok a tábornokok és főtisztek rangját jelezték.A kardokat és más fegyvereket felületkezeléssel rozsdamentessé tették,olyannyira,hogy a föld alatt eltöltött több mint kétezer év után is élesek maradtak.
A terrakotta hadsereg kutatók,látogatók és turisták százezreit vonzza évről-évre,Hszian városába,mely ma már 4millió lakost számláló ipari nagyváros.


Tenochtitlán

Város a víz ölelő karjában.Amikor a spanyol hódítók 1519-ben megérkeztek a Mexikói-völgybe,hatalmas tóra bukkantak,melyet szinte elleptek a hajók.A tó közepén,egy szigeten,káprázatos,vakítóan fehér város emelkedett- Tenochtitlán,az Azték Birodalom mesés fővárosa.
Tenochtitlán minden szempontból pompázatos város volt a spanyolok érkezésekor.A tó szigetein és partján számos város és falu terült el.A tó közepén pedig,ahová töltéseken vitt az út,akkora város foglalt helyet,mint az ókori Róma,s oly csodálatos,mint Velence.Bámulatos fehér épületek,virágba borult teraszok,büszke hatalmas paloták,templomok,illetve piramisok látványa fogadta a spanyolokat.Patyolat tiszta utcák,több mint 1000ember söpörte és mosta,így azok mindig ragyogtak a tisztaságtól.Az itt élő indiánok kukoricát,babot,tököt,paradicsomot,szegfűborsot,lenmagot termesztettek,hiszen a tó körüli vastag hordalékréteg ideális terepet biztosított a földműveléshez.A spanyolok mikor meglátták ezt a paradicsomi idillt,nem hittek a szemüknek,döbbenten álltak és elámultak,néhány katona azon tűnődött,vajon mindez nem álom e csupán........Ám két év leforgása alatt örökre eltűnt a Föld színéről.Az Azték Birodalom teljes bukása,pusztulása- csak azután következett be,hogy Cortés porig romboltatta ezt a káprázatos,mesés kincsekben gazdag metropolist.


Babilon

Nabú-kudurri-uszur városa.
A Görögök a világ hét csodájának egyikeként írták le a babiloni függőkerteket.A város több mint 90méterrel a környezőtáj fölé emelkedő tornyát pedig a Teremtés Könyve Bábel tornyaként említi.Az Ótestamentum íróinak szemébe a mennyország elérésére tett eme kísérlet az emberi hiúság legvégső határát jelentette.
Babilon városának azonban valaha jó oka volt a hiúságra,hiszen a nyugaton Egyiptomig,keleten pedig az ősrégi elámi királyságig (azaz Délnyugat-Iránig) terjedő birodalom fő ütőere volt.A világ egykori legnagyobb városából azonban mára csak a vályogtörmelék szürkésbarna tengere maradt fenn.Sőt a Babilonnal kapcsolatos ismeretek egészen 20.sz.mindössze Hérodotosz görög történetíró (Kr.e.484-425) műveire és a Biblia komor vádjaira korlátozódtak.


Babilon főkapuja- melyet restaurálás után a berlini Pergamon Múzeumban állítottak ki,a szerelem és a háború  istennőjének,Istárnak szentelték.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése