"Téli reggel"

Hó,hó,friss hó,
Angyalváró,
Gyöngyen hulló
Gyöngyvirág -hó-
Csupasz bokrok
Csipkézője,
Fák fodros
Fejkötője,
Kerítések
Keszkenője,
Hegyek -völgyek
Ünneplője.
       Csanádi Imre: Első hó

Csodás idő: fagy-napsütésben,
s te szenderegsz még,drága szépem?
Kelj fel,elmúlt az éjszaka.
Még álom rezg szemed tavában,
ébredj észak szép hajnalában,
s kelj föl,mint Észak csillaga.

Az este még,tudod,vihar dúlt,
a szél felhőt kergetve zajdult...
A hold,a sápadt és sovány,
sárgán bujkált felhők nyomában....
Te búsan ültél kis szobádban,
de mindez elmúlt mára,lám.

Ma kéklőn domborul a mennybolt,
a hó leplén nincs csöppnyi szennyfolt,
szűzen fehérlik rajt a fény;
csak távol erdők barna fátyla,
sötétlik a zöld fenyők sudárja,
s a nap sétál a tó jegén.

Borostyánszínű fényben fürdő
szobánkban izzik már a kürtő,
a kályhatűz vígan recseg,
be jó is itt a langymelegben!
De még jobb lesz a friss hidegben
szánkázni,kedvesem,veled.

Tüzes csikó röpíti szánunk,
hajrá,vidáman messze szállunk,
a tarlót is bejárjuk ott,
hol nyáron zöldelt és az erdőt,
a nemrég lombosan merengőt,
s minden szívünkhöz nőtt zugot.
          Puskin: Téli reggel    ( ford: Lányi Sarolta)

Hó hull az ágra,
s apró kis pelyhek
szél karján vígan
libbennek,lengnek.
Felkel a szél most,
jól megkavarja -
Pelyheket szép nagy
buckákra rakja.
Hófehér dombok,
mint téli álom -
csillogva ringnak
hófehér tájon.
         Mentovics Éva: Apró kis pelyhek