Mert,....csodásak

tiszta-fényű holdsugár
ágyamra ledőlt egyik este
       elveszett álmait
hűvös párnámon kereste

mit talált ott,nem tudom
mintha elmosolyodott volna
        égi ragyogása
mintha derűsebb lett volna

soká nem maradhatott
vitték csillagos szövedékek
        jég-fényébe bújtak
        forró éji-szenvedélyek

most is vissza-visszatér
megbújik kicsit az ágyamon
        felgyűri takaróm
hozzám simul és én hagyom......

Megyek utánad,
jössz utánam,
csupasz a vállad,
csupasz a vállam,
s akár a bőrre
tapadó inget,
cipeljük pőre
kétségeinket,
meg azt a terhes,
meg azt az áldott,
azt a keserves
bizonyosságot.

Szándékot szándék
félve kerülget,
karja tárt árnyék
lopva feszül meg,
szólsz botladozva,
szólok dadogva,
s legyűrnek félszeg,
didergő félszek.

Szempillád néha
nyugtalan rebben,
mint lüktetés a
kötözött sebben,
s szavunk a semmi
rácsához koccan,
kétemeletnyi
hűvös magosban.

Valami lomha
időtlenség,
süketen kongja
ideges csendjét,
s ebből a csendből,
ösztönünk börtön-
odvából feltör,
feltör dübörgőn
az a parázsló,
magát veszejtő,
meg nem bocsájtó,
el nem eresztő,
eszelős,fojtott
kényszerűség,
vérünkbe oltott
védtelen hűség,
az a sikoltó,
láncokat oldó,
borzongó óhaj,
sunyi,kegyetlen,
emberi szóval
nevezhetetlen,
amitől félsz és
amitől félek,
amiért élsz és

amiért élek.
        Majtényi Erik  

(nem szoktam a versekhez megjegyzést írni.....de,ez a vers nagyon elvarázsolt)

Ábrándos Nyár

A nyár számomra tömény esszenciáját jelentette mindannak,amit a múltban szerettem és ami hiányzott belőle.
          Banana Yoshimoto

Tavasz virágaiból,mi lelkemre hatott,
Még érzem az édes bűvölő illatot,
Midőn a keblén áldást érlelő nyár,
Gazdag szép remények kalászival kínál.

Ott van a tavasz is a remegő kalászban,
Ifjúi öröm a férfiság korában,
Mind közelebb jő a valóhoz s magába
Megtér a lélek is az élet nyarába.
               : Nyár

Ezernyi szín a végtelen,ezernyi nyíló szenvedély,
a fénylő napkorong lázasan fut az égen,alant
a búzatáblák tövében alélt tücskök és fényes páncélú bogarak
szenderegnek a hőségben,a fák odvába riadt macska bújt a rekkenő hőség
égető tüze elől,a legelőkön a langy szélben papírsárkányok fénylenek
                       Szelíden,
halk remegés fut át a tájon,olyan ez mint amikor a mosolyok
átfordulnak nevetésbe,még csak éledez az öröm,még nem lép
be a szférák csendjébe a vágy,még csak halkan lélegzik,pulzál,
bizonyítékokat keres,önmagát keresi születő érzéseiben,s csak remél,
remél szüntelen és tisztán és nyílón fordulnak a szelíd napraforgók
a felhők mentén születő friss zápor első érkező cseppjeihez.......

Meleg és ragyogó ez a szó: nyár.
Mikor minden falevél,mint kicsi fül,remegett,
úgy hallgatta félőn repeső szívedet
a városvégi erdőben,mikor tüzesen
tűrte a tested,hogy lebírja a szerelem-
meleg és ragyogó volt ez a szó: nyár.
           Ivan Goran Kovacsics: Fehérség ( részlet )

Keverd a szíved
napsugár közé
készíts belőle lángvirágot,
és aki a Földön mellén viseli
és hevét kibírja,
ő a párod.
        Weöres Sándor: Keverd a szíved

Nyári napforduló

Júniusban egyházi és világi ünnepeket tartanak világszerte,és mindegyiknek köze van a nyári napfordulóhoz,mert június 21-én az északi féltekén a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka.A nyári napfordulót a kezdetektől fogva tisztelték,illetve ünnepelték a kelták,germánok,szlávok és az északi népek.Az ünnep a fény és a világosság győzelmét dicsőítette a sötétség és a halál felett.
A kereszténység is átvette az ősi pogányok ünnepeit és Szent Iván nevéhez kötötte.Amikor Szent Iván éjjelének hagyománya kialakult,még június 24-ére esett a leghosszabb nappal napja.Most a nyári napforduló június 21-ére vagy 22-ére esik,ami két-három nappal megelőzi a június 24-ei Iván-napot.Az eltérés oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása,ennek következtében a legmagasabb napállás időpontja évente 24percet tolódik.

Ha nem hinnél Shakespeare-nak,csak mert régen élt,
Nézz körbe az erdőben Szent Iván éjjelén,
Új hold lesz,de eltévedsz,ám álmodj csak tovább!
Hajnalra ráébredsz,hogy vannak még csodák.

Hova fut az ösvény,hova fussak én?
Szellemcsapat repül körém.
Szívük elvarázsol,mivé változom?
Ha ébren leszek,majd megtudom.
             Geszti Péter

A néphit szerint,aki Szent Iván napján pillangót fog,az egész évben szerencsés lesz: a fehér lepke nagy szerencsét hoz,a sárga pénzt,a tarka lepke boldog szerelmet,de a szürke,barna vagy fekete pillangót hagyni kell,mert csak bajt hoz,de a kora reggel fogott szentjánosbogár az egészségvarázslás része.
A gyermek áldásra vágyók vagy épp várandósok,ha szép gyermeket szeretnének,szedjenek cseresznyét vagy almát és este a tűz mellett egyék meg -a tűzben megsütött gyümölcsök gyógyító erejűek.S ha már a tűznél tartunk,a néphit szerint a Szent Iván-éji tűz maradványa amulettként szolgál a következő nyárig.

Amennyiben a tűzbe dobott anyag lángra lobban és nem fröcskölődik szét az egész tűz felületre,az a dolgok jóra fordulását jelenti.Az egyetlen csomóban nagy lánggal,szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi,a szerelmesek összetartoznak és sokáig együtt maradnak.Sajnos ha nagy szikrát vet az olaj és a szikrák a tűz körén kívülre szállnak,akkor a dolgok rosszabbra fordulnak és a szerelmesek hamarosan külön mennek.Vigyázni kell,mert ha tűzbe dobott anyag eloltja a lángot,akkor valaki megbetegszik.Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek és a másiknak sikerül elkapni,biztos a boldogság.Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan,hamarosan véget ér a kapcsolat.

Tábortűz helyett gyertyát is lehet gyújtani: piros és fehér gyertyát kell használni szerelmi varázsláshoz.A fehérbe a saját,a pirosba a meghódítandó ember nevét kell belekarcolni.Amennyiben hűtlen kedvesét szeretné valaki visszaszerezni,akkor a fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani.A pénz és bármilyen javak megszerzéséhez zöld gyertyát kell gyújtani,a karriertervek támogatásához sárgát vagy aranyszínűt.

Szép liliomos virágok
Fehér lelkű boszorkányok
Mind elszállnak a holdfénybe
Szent Ivánnap éjjelére.

Fehér fátyol tova lebben
Sebesebben,sebesebben.
Fehér fátylát mind felkapja
Rajta csillag fű harmatja.

Harmatos kert,lombos árnyak,
Benne liliomok állnak.
Nyírott lombfalú bokorban
Két fehérlő hosszú sorban.

Minden liliom virágba
Zöldes fénybogárkák lángja,
Mert csókját reá lehelte
Boszorkányok csillaglelke.
         Czóbel Minka: Szent Ivánnap

A színek

"A világ színeit és fényeit láthatjuk a szemünkkel is,de e színek és fények igazából csak a szívünkben kelnek életre."

Azt régóta tudjuk már,hogy a színekkel gyógyítani lehet,azt viszont kevesen,hogy a színekhez való viszonyulásunk szinte tökéletes képet fest személyiségünkről -és ezzel a szakember számára szavak nélkül is "színt" vallunk önmagunkról.
Színekből áll az életünk: a nap 24órájában áradnak ránk,miközben észrevétlenül befolyásolják kedélyállapotunkat,erősítik vagy gyengítik érzelmeinket.Feszültséget keltenek bennünk vagy éppen fordítva: oldják a lélek görcseit.

Nem véletlen,hogy magyar szakemberek érdeklődését is felkeltette a színek üzenete,olyannyira,hogy eddig soha nem látott méretű "színkutatásba" kezdtek,hogy kiderítsék, melyek a magyar nők és férfiak kedvenc színei.A kutatások meglepő eredményeket hoztak,hiszen,miközben a felmérések pontos képet adtak arról,hogy mi jut eszébe a magyar nőnek és férfinak,ha valamelyik színre gondol,az is kiderült,hogy az eddig kifejezetten nőkhöz vagy férfiakhoz kapcsolt színek a másik nem színválasztásában is jelentős szerepet kapnak.
A több tízezer fős kutatások olyan kérdéseket tettek fel,amelyekben bizonyos szavakhoz (pl: szexualitás,magány vagy düh) színeket kellett választani.A válaszok nagyon őszinték voltak,mert mindenki önkéntesen és névtelenül válaszolt.

Az álomnő nem jár szürkében:
Az eredmények szerint a szex színe mindkét nem számára a világospiros és a sötétvörös.A nőknek emellett a sötétlila is erotikus,ami a lila különlegességével,titokzatosságával magyarázható.A férfiakat a szexben a legjobban a halványsárga szín taszítja,a nőket a sárgászöld.A férfi szemével nézve az ideális nőhöz a  legkevésbé a szürke,a fekete és a barna illik; szívesen társítja viszont az ideális nővel a piros szín árnyalatait.

A piros férfias:
A gyengédség a nőknek rózsaszín,a férfiaknak világoskék színű.A nők a közkeletű nézettel szemben nem a kéket és a zöldet kapcsolják az ideális férfihoz,hanem ugyanúgy a piros színt,mint a férfiak; a magyarázat szerint több figyelemre,intimitásra,megértésre vágynak,mint hagyományos értelemben vett "férfiasságra".

A magyaroknak gyakran szürke színű a hangulata:
A boldogság,öröm színe mindkét nemnél élénkpiros,tiszta napsárga és narancssárga.A düh fekete és vörös színű.A barátság a nők számára narancssárga,a férfiak számára sötétkék; a magány főként szürke,a félelem pedig fekete.Az egyik furcsa megfigyelés,hogy a legtöbb magyarnak szürke színű volt a hangulata az utóbbi időben.A férfiak egyébként rosszabb hangulatúak a nőknél: a második leggyakoribb hangulatszín náluk a fekete,szemben a nők narancssárga hangulatával.

A fehér nemcsak ártatlan,üres is:
A felmérésben megtalálható,olyan színtesztek leírása is,amelyek megmutatják,hogy a színek milyen gondolatokat,érzéseket váltanak ki az emberekből.A kutatás során alkalmazott színekhez saját asszociációkat írtak a válaszadók.Az eredmény szerint a szürke színt nagyon kevés ember szereti,mert unalmas,egyhangú,közönyös és magányos.A fekete nemcsak a gyász,a halál,a sötétség és az éjszaka színe,de előkelő,elegáns is lehet.A fehérről elsőre a tisztaság,ártatlanság,béke jut az emberek eszébe,azonban másik arca is van: az üresség,a hideg,a kórház is eszükbe jut róla.

Az öröm és a vidámság színe:
Nem szeretik sem a nők,sem a férfiak a sárgás-zöldes árnyalatot,mert az undor,a sár,a katonaság és különböző emberi-állati "végtermékek" kapcsolódnak hozzá.A tiszta citromsárga,napsárga az egyik legkedveltebb szín,főként a nők körében,mert a napsütést,a vidámságot,a meleget,az energiát és az örömöt hívják elő.Nem kellemes viszont a fakó halványsárga,mert az irigység,betegség,unalom gondolatait hívják elő.A narancssárga sok energiával rendelkezik,mert a napot,a meleget,a nyarat,a vidámságot jelenti.A piros a szeretet,szerelem,szenvedély,melegség és erő képzetét hívja elő.

Lila papok,barna nyugodtság:
A rózsaszínnek kettős arca van: a férfiaknak ritkán "jön be", a nők egy csoportja viszont nagyon szereti.A képzettársítások szerint a rózsaszín vidám,gyengéd,ugyanakkor gyerekes is (baba,kislány).A világosabb lila határozottan különbözik a sötétlilától,mert derűs szín,virágokat és divatot juttat az emberek eszébe.A sötétlila viszont a nyugalom és a mélység színe,valamint egyházi asszociációkat hív elő (pap,püspök,templom).A kék az égbolt,a tenger és a nyugalom  fogalmait hívja elő,a barna pedig a nyugalom,a meleg,az ősz színe.

Mi a kedvenc színed?
A kedvenc színek természetesen különbözhetnek,amikor függönyt,ruhát vagy autót választunk,vagy ha csak úgy, "absztrakt" színeket képzelünk el.Aki lila függönyt választ,lehet,hogy a sárga autót szereti.Éppen ezért nem lehet úgy kideríteni a kedvelt színeket (tudományosan: a színpreferenciát) hogy egyszerűen megkérdezzük: "milyen színt szeretsz?"
A rajztesztek és a színtesztek viszont olyan,közvetett módon elemzik a színre adott érzelmi reakciókat,ami sokat elárul a vizsgált személy érzelmi életének mozgatóerőiből,dinamikus működéséből.Az igazi,pszichológiai tesztek olyasmit is feltárnak,amiről a tesztkitöltő maga sem tudott.A legérdekesebb eredményt az úgynevezett projektív módszerek adják,amelyek a tudattalan vágyakat és félelmeket is megmutatják.
         forrás: life.hu

Az érzések.....olyanok,mint a színek,nehéz őket elmagyarázni.

Szonett a színekhez

Nézd,hogy lesz a zöldből kék az óceán,
szelíd sekélyből haragos mélysötét,
ma indigó égből csattan a villám,
holnap meg kis felhők szántják fel tükrét.
Ugye látod,hogy húz betűt a tinta,
-hófehér papíron türkiz varázslat-
ám megáll egy percre,mikor egy tiszta
ultramarin szempár fordul utánad.
Magukhoz hívnak a távoli hegyek,
s mintha csak könnyű ködből lennék én is,
úgy úszom a széllel,hozzátok megyek,
olyan közel vagytok,de messze mégis!
      Jövőre is kihajt a búzavirág,
      s talán felenged a jégkorszak világ.
         Rácsai Róbert: Az első a Kék

Nézd,ahogy a kék-sárga összeolvad,
és smaragdszínű üvegtóvá kövül;
bár csillogó vize szomjat nem olthat,
ha elmerülsz benne,csend vesz majd körül.
Érezd a mezőt! A tengernyi fűszál
olyan puhán süpped lábaid alatt,
mint Aladdin szőnyege; szinte felszáll,
és minden bánatod odalenn marad.
Repülj csak,míg a halhatatlan földek
zöldben játszó határait meglátod;
ott,ahol végtelen erdők üdvözölnek,
lesz az otthonod s igazi világod.
      Örök nyugalom fog várni ott terád,
      hol mindig érzed a fenyők illatát.
           Rácsai Róbert: A második a Zöld

Nézd,hogy csukódik le a bársonydoboz,
titkos kulcsra zárul feletted az ég;
fedele lassan közelít arcodhoz,
és a homályból szerelmed int feléd.
Álmodban kísérsz szemeddel hallgatag
a templomba menet boldog vőlegényt,
majd lassú sort,mely ugyanarra ballag
hallgatni fátyolba takart gyászmisét.
Megfordulsz az utcán egy baljós hangra,
és úgy érzed,hogy az ördög kergetett;
majd felnézel az égre s megnyugodva
látod,gyémántok vannak a fejed felett.
      Egyszer jót,aztán gonoszt vetít eléd,
      sosem tudhatod,most mit rejt a sötét.
           Rácsai Róbert: A harmadik a Fekete

Nézd,hogy elfárad az esti Napkorong,
és már várja az éjjeli nyugalom;
aztán mély álmából kelve szirmot bont
a felhők szélén egy hűvös hajnalon.
Te is elmész egyszer,vakhited megdől;
véred lüktet az eredben s megérted,
az ostoba fegyver ütötte sebből
lassan szivárog a múlandó élet.
Te is elfáradsz,nem tehetsz ellene,
de addig is élvezd a nyári mezőt,
s jusson eszedbe a parázs melege,
mi otthon fogad a kandalló előtt.
      Kegyetlen Úr a Mars,a Vörös Halál.....
      Ám az élet mindig a nyomában jár.
              Rácsai Róbert: A negyedik a Vörös

Nézd,mennyire szép a kristályfehér
kvarc,mint a jég,oly tiszta,s repedezett
szívén fut a csillogó aranytelér
a hegymélybe és elcsábítja kezed;
levélben bújik szerelmes üzenet,
hol mindig rejtve maradnak a hibák,
nyáron csak menyasszony ruhát lát szemed,
ám néha fagy borul paplanként reád.
Lásd,télen,ha zúg a vad hózivatar
és csak sűrűsödik a hideg utcán,
álldogálsz ott kint és lassan betakar
a hógyapjúból szőtt puha kardigán.
      Kiáltanál,hogy fázol,de hiába:
      beleolvadsz e szűzies világba.
           Rácsai Róbert: Az ötödik a Fehér

Nézd az arany búzamezőket,puhán
bólogatnak a kalászok a szélben;
sürögnek a pékek Szent István napján,
s olvad a vaj a megszentelt kenyéren.
Nemcsak a nyáré e szín: belecsöppen
teámba fagyos estén az akácméz
és a citrom; elkortyolom,s miközben
múlik a láz beteg foltja,visszanéz
rám az Etna fényképe,sós peremét
nehéz illatú kénvirág szirmai
pettyezik.....oly élettelen e vidék!
S mégis,magához vonz benne valami.
      Élet és halál......ez mind,ez a sárga;
      Látod,ha felnézel a Nap arcára.
            Rácsai Róbert: A hatodik a Sárga

Nézd,hogy beszél hozzád a szürke szempár,
oly beszédes e hallgatás -hang nélkül
szól,de érted szavát,s ha kéred,megvár,
mert érzi szíved és ezért nem vénül.
Tudd hát: hiába száll felhő mifölénk
viharral zúzva szét hiú reményünk!
Álnok folyó! Hiába zúgsz dúvadként,
tajtékot fújva: átok,fuss előlünk!
Én nem kértem átlagéltet,bár néha
sírva nézem múltam,búsat álmodván,
de érzem,én is szürke lettem: még ha
híres porszemként élek is ezután.
      Az őszi pára fátyolként borul rám,
      most köd-hűvös könnyel sírdogál ruhám.
             Rácsai Róbert: A hetedik a Szürke

Néz fel most te is az alkonyi égre,
mikor utolsót lobban a napkorong;
sárga lánggal ég a felhőknek széle,
míg rőt parázsba bújik a horizont.
Zord vihart jósol a narancs színjáték,
bár a tűzfény ma még hevíti arcod,
ám a holnapi szél kergette árnyék
ránt reggelre kelvén marcona kardot.
De felejtsd el,kérlek,most a hideget,
érezd csak,ahogy a láng belülről fűt;
gyere velem,hadd mutassam meg neked
a díszes naplementét,a gyönyörűt.
      Gyümölcsöt termett ámuló mosolyod:
      amin,a Nap ott fent végsőt pislogott.
            Rácsai Róbert: A nyolcadik a Narancs

  Nézd,az ametiszt mélylila árnyai
megrészegítenek,bár ezt tagadja
ősi neve; tavasz-színben,hajnali
fényben ibolyamezőkön haladva
újra éledsz,kökörcsin nyílik éppen
erdőmélyen -nincs ily ártatlan semmi!
És az orgonaillatú estéken
mész anyák napjára virágot szedni.
Akácfa bódít és ezernyi bogár
tánca,elszédít a május zsongása....
Jó idekint,de néha elég,s akár
zenét hallgatva is bújhatsz szobádba.
      Dőlj csak hátra,mert nem lehetsz egyedül,
      Míg Ed-Alleyne Johnsson neked hegedül.
            Rácsai Róbert: A kilencedik a Lila

(Ed-Alleyne Johnsson: angol zenész,saját maga készítette,lila színű,öthúros,elektromos hegedűjével koncertezik)

Nézd e követ: az ég sem ennyire kék!
Gyűrű szívében,nyersen vagy csiszoltan,
mindegy,hogy markolat,vagy finom nyakék:
büszkén feszít az arany foglalatban.
Annyira élénk és vidám,hogy látod,
a dísz jut mindenki eszébe,habár
nem pusztán holt kő,s nemcsak ott találod,
ahol Nisapur ősi bányája vár;
mert ha csendben állsz és nem nézel félre,
a legkékebb kék moccan a bokorban:
gyík fején villan meg szeme fehére,
pillanatra megáll,majd tova surran.
      E színt a szépség szülte a világra,
      -nélküle üres Dárius kincstára.
             Rácsai Róbert: A tizedik a Türkiz

Ákos-Érintő

Bársonyos,tiszta és hideg,
Az égbolt felettünk remeg,
Sok bámész csillag minket néz,
Az ember alig érti meg.

Kábán,vakon részegen
Futunk át az életen,
A félelem hajt,mint a szélvész.

A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó,bárcsak érinthetném !

Bár minden egész eltörött,
Létezik Igaz és Örök !
De jól vigyázz,ha gondolsz rá,
Az ördög rögtön felröhög.

A virághabos fák alatt,
Ölelkezik két pillanat,
Elillanunk,elomlunk porrá.

A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó.bárcsak érinthetném !

Akad,aki érti mit jelent,
Hogy a húr csak megfeszülve zeng,
Akad,aki érti mit jelent
Hogy az a húr csak megfeszülve zeng !

A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó,bárcsak érinthetném !

Múzeumok Éjszakája

Ma éjszaka egy kicsit felbolydul és pezsegni fog Budapest,de nem csak a fővárosunk hanem az egész ország,hiszen már országos rendezvénnyé nőtte ki magát,az immár jubiláló Múzeumok Éjszakája.Több száz múzeum,galéria,közgyűjtemény,kultúrközpont,könyvtár,egyetem várja a látogatókat,így mindenki meg tudja majd találni azt a helyet,ami neki leginkább tetszik,vagy amelyik leginkább közel áll hozzá.Bár valljuk be,ember legyen a talpán,aki ennyi múzeumot,rendezvényt,galériát be tud járni egy rövidke nyári éjszaka alatt.

A programok nagyon sok helyszínen már délután elkezdődnek.Néhány a sok-sok rendezvényből.

Törley Pezsgőpincészet  Bp.xx.ker.Anna u.5-7.
A Törley Pezsgőpincészet a kultúra elkötelezett híveként nemcsak támogatja a Múzeumok Éjszakáját,de egyúttal egy igazán rendhagyó eseményre is készül.Nagyközönség elé tárja a Magyarországi pezsgőzés múltját és jelenét,különleges tárlatának,a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpontnak a megnyitásával.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában,de külsejében is valódi különlegességnek számít.A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat,amelyből egy palackba,majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át.Ez a páratlan,újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.A megnyitásra különleges programokkal készül a Törley Pezsgőpincészet,továbbá ajándék pezsgőkóstolóval várja az érdeklődőket.
A programok 16órakor a Törley-kastély sétával kezdődik.
A befejező program 22órakor Latin és West Coast party -a történelem során most először a Törley megnyitja pezsgőpincéjének ódon ágait,hogy helyszínül szolgáljon egy forró ritmusokkal teli buli számára.

Baja-Boszorkány szombat
Nagy István képtár.
Éber emlékház: Bűbájos bácskai babák,közel 500darabos baba gyűjtemény.
Türr István Múzeum: Baja 300éves város c. helytörténeti kiállítás
                                Élet a Dunán c. néprajzi állandó kiállítás
                                Néprajzi csoportok Baja környékén c. kiállítás
Mese-éj kaland a Szent Iván-éj bűvkörében,a boszorkányságról,babonákról,bűbájról ismeretterjesztő,tudományos előadással készülnek,ahol megalkothatod saját varázskoszorúdat,segítő amulettedet.
Éjszaka programok a csillagvizsgálóban.

Szépművészeti Múzeum Bp.XIV.ker.Dózsa György út.41.
A Szépművészeti Múzeumban a Múzeumok Éjszakáján az alábbi gyűjtemények és kiállítások látogathatók.
Antik Gyűjtemény
Régi Képtár (olasz,spanyol,francia,német,németalföldi és holland festészet.)
A fotóművészet születése : A piktorializmustól a modern fotográfiáig.
St. Gallen-i kalandor: Pieter Bruegel kora-16sz.németalföldi rajzok.

Rudas-fürdő Bp. I.ker.Döbrentei tér 9.
A Múzeumok Éjszakája rendezvény keretén belül lehetőséget biztosítanak nem csak a Rudas-fürdő,mint műemléki épület megtekintésére,különös tekintettel a török fürdőre,hanem a múzeumok bejárása alatt-közben felfrissülhetsz és kipróbálhatód az éjszakai fürdőzést is.

                                       Tóth Eszter: Éjszakai fürdőzés


Vasarely Múzeum Bp.III.ker.Szentlélek tér 6.
Múzeum mozgásban - Kalandozás az absztrakt művészetben.

                                             Balog Csaba alkotása

Gyönyörű látnivalókban gazdag,csillagfényes,meleg nyár éjszakát kívánok mindenkinek!!

Kastélyok

Figyelmesen körbejárjuk az épületet.Dísztégla-berakásos és lambériás falú szobákban,boltíves átjárókban lépdelünk.A régies ablak előtt álló,dúsan párnázott padok a múltról mesélnek.Amikor az embereknek még volt idejük élni,ezeken ülve társalogtak,olvastak vagy elmélkedőn néztek kifelé a kertbe,engedvén,hogy átjárja őket a fény,az érzés,a gondolat.A hajdaniak megélték érzelmeiket,mi már csak menekülünk előlük.
           Vavyan Fable

Festetics-kastély Keszthely
Ez az ország negyedik legnagyobb -101 helységgel rendelkező-, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.Ma az egész műemléképület,amelyben múzeum várja a látogatókat.Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf  kezdte el.Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia,Pál bővítette,az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat.Festetics Pál fia,Festetics György 1792.és 1804.között kialakította a kápolnát és megépítette a kétemeletes könyvtári szárnyat,amelynek -eredetiben megmaradt- bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.A kastély egy része a II.világháború végétől szovjet hadikórház,aztán magyar laktanya,majd egyetemi kollégium volt,de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.

Nádasdy-kastély Nádasdladány
A Nádasdyak a XVIII.században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns romantikus stílusú kastéllyá építették át.Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek,amelyhez torony csatlakozik.A kastély homlokzatán,a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható.A kitűnő ízléssel,előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki.Kazettás famennyezet,csavart oszlopok,a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.
A hagyományok őrzése,az ősök tisztelete,a vallásos,családias szellem jellemezte a Nádasdy családot.Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka,ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték.A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum,a könyvek egy része az Országos Széchenyi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van.

Grassalkovich-kastély Gödöllő
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült,a kastély 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították,enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.
A Grassalkovich kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt..A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt.A díszterem a középső rész utcai frontján van,a terem alapterülete 170négyzetméter.
A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították,ekkor készült a színházterem,kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával.Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza.A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt,amikor királyi pihenő rezidencia lett belőle.Az épületben ma múzeum működik,a kastély jelentős rendezvény központ is.

Esterházy-kastély Fertőd
Az ország egyik leggazdagabb főúri családja,az Esterházyak 1720-1766 között építtették ragyogó kastélyukat,a "magyar Versailles"-t.Ma múzeum és fontos kulturális helyszín,valamint a magyar Haydn-kutatás központja.
A kastély pompás épületegyüttese -a barokk színház kivételével- épségben megmaradt.Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát,Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi.Gazdag arany borítású termek,korabeli falfestmények,Kínából hozatott lakktáblák,XVIII.századi gobelinhímzéses bútorok,porcelánok mutatják a korabeli pompát,a barokk-rokokó hercegi udvart.

Sir David kastély Balaton-szepezdfürdő
Balatonszepezd az északi parton helyezkedik el,Balatonfüredtől 20-25km távolságra,Keszthely irányába.A kastély az 1900-as évek elején épült Szepezd-fürdőn,jelenleg kastélyszállóként hasznosítják.
A kastély építészetében és berendezésében a hagyományos Tudor-stílust követi.Elegáns lakosztályai közvetlenül a Balatonra néznek.A kastély a főúttól távol,egy szőlőskert közepén helyezkedik el,különlegessége a pince helység,ahol az ott működő étterem falán vadászjeleneteket megjelenítő freskók láthatók.

Andrássy-kastély Tiszadob
Valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján épült az Andrássy-kastély 1880-1885 között.A  neogótikus,romantikus,sok tornyú,hatalmas épülettömb a Loire-völgyi kastélyokat idézi.Andrássy Gyula külügyminiszter a francia kastélyok mintájára emeltette és ő létesítette az épület háta mögötti angolkertet is,ami ma is szépen gondozott park.A kastélypark a helyszíne, a minden év augusztus elején,a Zongora ünnepe keleten címmel megrendezett,világhírű művészeket felvonultató koncertsorozatnak.
A kastély életének mindennapjait Károlyi Mihályné Andrássy Katinka idézte fel visszaemlékezéseiben (Együtt a forradalomban).Ő ugyanis itt,a "Holt-Tiszára néző,világoskék damaszttal kárpitozott,kerek toronyszobában" született és nyaranta itt gyerekeskedett.A Vörös grófnő című filmben láthatók a kastély jellemző részei.

Sacelláry-kastély Budapest XXII.ker.
A kastélyt Sacellary György földbirtokos és bankár építette leányának,Irén részére.Sacellary Irén kedvenc fája a vadgesztenye volt,ezért a kastély számos díszítőelemeként vadgesztenye levél motívumot használtak.
Az épület az 1920-as évektől az 1980-as évekig szanatóriumként,majd oktatási intézményként működött.A felújításakor megmaradtak a művészien faragott fakorlátok,a fa falborítások és a Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegablakok.A kastély körül mintegy kéthektáros őspark terül el hatalmas vadgesztenyefákkal.Az épület ma a Közép-európai Egyetem Rt. tulajdona és rendezvény helyszínként működik.

Károlyi-kastély Parádsasvár
A reneszánsz ihletésű Károlyi kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették 1881-1882-ben.A magas tornyos vadászlak,ami a két világháború között lakhatatlanná vált,majd gyermek üdülő lett,később luxushotel.

.....utóbbi két bejegyzésem csak egy kis ízelítő volt a Magyarországon található több száz kastély,palota,kúria,vár bemutatásáról.Úgy gondolom elég színes a fantáziám,de szinte felfoghatatlan az a pompa,fényűzés,gazdagság amiben elődeink éltek.A ma élő embernek szinte érthetetlen,az a tudás,az a zseniális tehetség ami ezekhez a pompás épületek felépítéséhez kellett.........amikor ma egy k..va négyes metrót nem tudunk megépíteni,nincs egy olyan autóút amin ne lenne 500 folt......egyszerűen nem értem mintha visszafelé fejlődnénk....na mindegy nem idegesítem magam...jó volt ezeket a mesebeli kastélyokat végig böngészni,úgyis mindig királylány akartam lenni,vagy hercegnő.....amire most már rádöbbentem, hogy nem igazán jött össze.......

Várak

Valahogy nem akar megérkezni a forró napfényes nyár,a tavak és folyóvizek hőmérséklete sem megfelelő még a strandolásra.....hát gondoltam akkor barangoljunk,néhány csodálatos vár bemutatásával remélem kedvet kaptok egy kis történelmi időutazáshoz......



Vajdahunyad vára
A 21 részből álló történelmi Épületcsoport az 1896-os millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel,főleg fából készült el.A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpári Ignác vezetésével tartós anyagokból építették fel.
A városligeti Széchenyi-szigeten fölépített épületegyüttes csaknem valamennyi művészeti stílust a történelmi Magyarország ismert,híres műemlékei egyes részeinek hű ábrázolásával mutatja be.A három jól elkülönülő -román,gótikus és reneszánsz-barokk- részre tagolódó együttes leghangsúlyosabb eleme Vajdahunyad vára tornyának másolata volt,erről kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyad vár nevet.

Egri vár
Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres regényéből ki ne ismerné Eger vár védőinek több hetes harcát Ali és Ahmed pasák egyesített hadserege ellen.
Eger vár története Szent István királyunk uralkodása idején kezdődött.
Az egri vár ma védett műemlék,amelyben a Dobó István vármúzeum működik.Az állandó kiállításon mutatják be a vár történetét,föld alatti erődrendszerét a középkori büntetési módokat és eszközöket.A várban található az Egri Képtár Magyarország egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye,amelyben németalföldi,itáliai,osztrák magyar festményeket őriznek.
Eger városa az egri várral Magyarország egyik legszebb,legősibb,történelmi eseményekben leggazdagabb,a turisták leglátogatottabb,legkedveltebb városa.

Kinizsi-vár Nagyvázsony
A Balaton-felvidék lankái között található Nagyvázsony községe,melynek egyik domboldalán tör az ég felé a  középkori vár lakótornya.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület.A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le,a település első írásos említése a tatárjárás idejéből való.A 14században a település a Vezseny család tulajdonába került,a Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára,Mátyás királyra szállt vissza.Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta,aki a birtokon várat építtetett és 22évig volt e vár ura.Ez a két évtized nemcsak a vár,hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette.A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek,ennek három értékes műemlék -az átépített vár,a Pálos kolostor és a falu temploma- őrzi nyomát.

Nógrádi-vár Nógrád
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára,amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó,nagy területű fennsíkot koronázza.
Hazánk legrégibb kővárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú,belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár.A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük,de azt tudjuk,hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott.A későbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították,megerősítették és talán ez időben vetették meg a kővár alapjait is,melyet Novigrádnak,Újvárnak neveztek.A honfoglalás idején Árpád vezér,sok katonát hadba küldött,hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák,a vár védői ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Nógrád vára -a magyar történelem ezeréves néma tanúja- öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat.

 Nyírbátori vár
Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,a XV.-XVI.századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről híres.
A Báthoriak nagy kiterjedésű birtokának központjában,Bátorban már a középkorban állt egy udvarház,amit a XV.században átalakítottak,bővítettek.A XVI.században már várkastélyként,illetve várként említették.Fráter György és Ferdinánd király megbízottai itt kötötték meg 1549-ben a nyírbátori egyezményt,amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.
A XVIII.századi urbáriumok már egy erősen romos vár épületeiről emlékeztek meg.
Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60x80m területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül.A várkastély északi szárnyának közepén állt az északi palota,amely erősen átalakított formában hosszabb ideig magtárként szolgált.2006.szeptemberében történt meg az épület teljes felújítása.A várkastély 2009. óta ad helyet a Báthori Panoptikumnak,melyet meglátogatva egy csodás időutazásnak lehetünk részesei.A Báthori Várkastély tetőterében található Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb konferencia terme.

Hollókői-vár
A hollókői várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára.Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok,bástyák,lakóhelységek és ciszternák épültek az eredetileg XIII.századi falakhoz.Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.
A körülbelül 400m magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült.A levegőből a vár olyan,mint egy csigaház,amelynek központja az ötszögletű öregtorony.Itt négy lakószintet alakítottak ki,később 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is.Később nőtt az igény a kényelem,a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt,tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására,közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek.A XV.században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel,felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felsővárat,amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek.
A régészek 1966-69.között tárták fel,1970-ben kezdték restaurálni,a vár és falu környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították.

Bory-vár Székesfehérvár
Bár nincsenek több százéves ódon vagy romos falak,hisz minden de minden betonból készült,a történelem viharai sem tépázták a várat,talán a felsorolás "kakukktojása" de az Én egyik kedvencem.
Székesfehérvár központjától alig 5km-re,a Máriavölgyi lankákon áll a Bory-vár,Bory Jenő szobrászművész nem mindennapi alkotása.
A Bory-vár XX.században épült középkori erőd története 1912-ben kezdődött.Az építész-szobrászmester ekkor vásárolta meg a Szőlőhegyen a mintegy másfél holdnyi területet,melyen egy kis ház is állt.Ezt kezdte alakítgatni,bővíteni és az épületegyüttes hosszú évek munkája során lett azzá,ami ma is: egy tornyokkal,bástyákkal és árkádokkal tűzdelt romantikus lovagvár.
A vár építéséhez 1923-ban kezdett hozzá -1959-ben bekövetkezett haláláig- majd negyven évig folytatta a munkát.Mindent saját maga végzett,ő volt a tervező,a kivitelező mester,de az első időkben a segédmunkás is.A tervek nem a rajzasztalon,hanem menet közben készültek a művész fantáziájára,játékosságára és építészmérnöki gondosságára alapozva.A Bory-vár igazi kuriózum,egy ember,egy művész életen át tartó munkája,méltó emléket állítva a múltnak és a művészetnek.