Álom és ébrenlét

Múlik az éj tüzes álma,
Karjainkra omlik a szél
Lebegve lélegzik a nap
Mint az ujjászült remény.
       Végh Tamás: Virradat

Jönnöd kell,most
hajnalodik,
érzem már szelíd
karjaid,érzem
sóhajod hűvösét,
ébredő kezed melegét -

Jönnöd kell: hozzá tartozol
a hajnalhoz,hozzám tartozol,
sugár a tested,harmatos
erőket,örömet hozol -

Álom és ébrenlét között
elmosolyodsz,ha megölellek,
lehunyt szemedre kék ködök
telepednek: elrejtő felleg,
és zengő pillanatokig
veled vagyok !

Hajnalodik.
          Egyed Emese: Hajnalodik

Sötét még a hajnal,
A szél is álmosan fújdogál,
Álmom összes csodája,
Beteljesülésre vár.
      Bedő Gábor

Oly szép,mikor bús,hosszú éjszakára
A láthatárt új hajnal fogja át.
Pirul az ég s az ébredő,setét föld
Boldog sejtésben sírja harmatát.

Mikor rám néztél,mélyen elpirultál,
Míg szép fejed szelíden meghajolt.
Ó kedvesem! E bűbájos pirosság
Kezdődő üdvöm hajnalpírja volt!

Ha gondolok rá,nedvesül az arcom.
Halk permetegként hull a könny oda.
Ne félj! E könny itt hajnalodni kezdő
Boldogságomnak csendes harmata.
           Ábrányi Emil: Oly szép,mikor....

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Az éjszaka csendje,most tűnik el.
- Reggeli szellő simítja vállam,
   Mámoros éjem így veszik el.

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Két kis madárka kint csicsereg.
- Suttogó hangodat hallani vélem,
   Fülemben dallama itt bizsereg.

Hajnalnak fénye űzi az álmom,
Harmatvirágok könnye pereg.
- Illatod még a párnámon érzem,
  S vele idézem a szerelmedet.
                Tollhegy: Hajnalnak fénye

           fotó:  Jaroslaw Datta

Oly szépek...

A két szemed szeretett legtovább.
Be furcsa szerelem.
A szád már néma volt,de a szemed,
az még beszélt velem.

A kezed már hideg volt,jéghideg,
nem is adtál kezet,
de a szemed még megsimogatott,
nálam feledkezett.

És lándzsákat tűztél magad köré
hideg testőrökül,
de a szemed még rám leselkedett
a zord lándzsák mögül.

És ellebegtél és csak a hegyes
lándzsák maradtak ott,
de a szemed még egyszer visszanézett,
és mindent megadatott.

A két szemed szeretett legtovább,
még mostan is szeret.
Még éjszakánként zöldes csillaga
kigyúl ágyam felett.
            Nadányi Zoltán: A két szemed szeretett legtovább

Csak egy ölelésnyi
Egyetlen tenyérnyi
Egy ujjnyi
Egy érintésnyi
Legyen amit itt hagysz
Magadból nekem.

Nem kell hogy lángolj
S a szívem fájjon
Gyönyöröd végzetem
Hogy magába zárjon

Elég az is
Ha elképzelem.
               Seres László: Csak egy

Kicsit meghalsz bennem,ahogy kattog bennem az óra,ahogy átosonnak a percek,s a jelen lassan átvált múlandóra.......
               Kiss László (Lacc)

       fotó: Jaroslaw Datta

Kezek

Nem hallanak és
nem beszélnek
nincs más,csak
játéka a kéznek
- a mozdulat -
nem kellenek
szavak és mégis
érted vagy inkább
érzed: pillangók
tánca ezer kézen,
hajlongó nád a
szélben,beszédes
csillogó szemek és
kezek-kezek-kezek
néma a száj,most
nincsenek szavak:
mindent elmond
   a mozdulat.....
           Ametist: Kezek tánca

Nem a kávén múlik.......
Hanem a kézen.Találkozik két ember,akik mások számára teljesen hétköznapiak,átlagosak,jelentéktelenek.De egymás számára cseppet sem azok.Mert van valami megfoghatatlan dolog,kisugárzás,varázslat,ami rendkívülivé teszi őket egymás szemében.Hogy amit a másiktól kapnak,az számukra csoda,kellemes érzés.Bármi legyen is az.És azt a bizonyos kávét bárki ágyba hozhatná,mégsem lesz ugyanaz az érzés.Mert nem a kávén múlik.Hanem a kézen.A kézen,amelyik a kávés csészét tartja és nyújtja feléd.Amelyben nem kávé van.Hanem lélek.
Az Ő lelke.
       Csitáry-Hock Tamás

Tudod mit ér,ha két kéz simulva összeér?
S lágyan öleli egymást a két csupasz tenyér.
Ha ujjak játszadoznak,simítva szüntelen,
ha lángra gyújtja szíved az álomnak tűnt jelen.
Incselkedő kis lépés,tétova mozdulat,
csiklandozó mosolygás - A szív ekként mulat.
A bőr a kézen érzi - vibrál a tiszta fény,
s az összeolvadásból feléled a remény......
          Aranyosi Ervin: Kezek

Sziszegő villámok surrantak rajtunk,amikor összekulcsolódtunk,mint egy imádkozó kéz ujjai,akik már csak egymásból szívhatnak megmentő meleget a köréjük fagyott világ ellen.
           Szilvási Lajos

Ó,szép kéz,édes kéz,ó,sima kéz,
a szíveket oldani,kötni kész,
kéz,nem érintesz,mégis megragadsz,
kéz,közeledni bátorságot adsz,
kéz,magadat és az ajtót kitárod,
ám aki nem én vagyok,azt kizárod.
Ujjaimon szorításod,az édes,
sokszor volt nékem szótlan is beszédes.
Kéz,csak te vagy,kit Cupido ha lát,
bátran elragadhatnád a nyilát,
az a kéz,kit ha megérintene
Cupido,szerelmesen intene.
          Claude Chappuys: A kéz ( részlet )

Ha két,egymásban szimpátiát kereső ember először találkozik és a késztető ok miatt máris kéz a kézben indul valahová,a nő mereven tartja a kezét.Ez a tartózkodás el nem téveszthető jele: nincs benne semmi különös,kivetni való.A séta,beszélgetés közben folyamatosan változik a partnerek viszonya.Ha a nő benyomása negatív vagy semleges,a kéztartása ilyen is marad,de ha a sétapartner felkelti érdeklődését,önkéntelenül is enged a merevségből,a keze ellazul és belesimul a másik tenyerébe.
            Reményik László

Őszutó hava,November

Míg bámulta a fél-fátyolnyi kék,
a fák szemérmes,őszi sztriptízét,
az ősz sóhajtott még egy gyermekit,
lelassította barna lépteit,
a föld örülte,ahogy ráhasal,
a sárga bőrű,süppedő avar,
s az elnyújtózó világ szélinél,
épp útra öltözött a téli szél,
s az ég lenyújtva óriás kezét,
betakargatta árva kedvesét.
            Böröczki Mihály: Őszke

Valamit játszik az őszi szél,
avarba alszik a sok falevél,
felhő lepelben ölelő hajnal,
óarany színben ébred a nappal.

Barna kabátot leöltő fa törzsén,
kis bogár jár-kel a levelek mentén,
harmatcsepp levendula múló illatán,
testének száradó lila sziromfalán.

Gesztenye szívek padokra dobbanva,
vágyódva néznek az elárvult lombokra,
hulló levele egy szép hírt hoz magával,
csend üli ma nászát az őszi szél dalával.
          N.Elizabeth: Őszi szél

A dombhajlatban megtorpan a pára,
ahogy az idő csomót köt magára,
már csak a konok,fagyba mártott gaz hajt,
a vízfolt alatt lyukat rejt az aszfalt,
sok lélegző még nem lelt menedékre,
az ég sem vált már jókedvében kékre,
a hűs szél pálló kévéket nyalábol
a frissen szántott termő derekából,
az ághegyekről lenyújtózva csöppnyit,
a köd a lassú fák fölé özönlik,
a november is kedvet kap magához
a világ hozzákezd a változáshoz,
a látóhatár deres fagyba rémül,
s egy másik Isten háborúzni készül.
              Böröczki Mihály: November

A szél,ha hűvös éjszakákon
Lehűti mámoros fejem,
A te hideg,utolsó csókod,
Az jut eszembe én nekem

Hiába száll agyamra mámor,
S virrasztok annyi éjszakát,
Mindig érzem annak a csóknak
Halálos,dermesztő fagyát.

Ajkad akkor tapadt ajkamra
Utólszor.....aztán vége volt...
Talán tavasz sem volt azóta,
Az egész világ néma,holt.....

Mikor a szél fülembe súgja,
Hogy csóknak,üdvnek vége van,
A sírból is életre kelnék:
Zokognék,sírnék hangosan.
                Ady Endre: Őszi éjszakán

Azért sem......félünk

A félelem sosem írt szimfóniát és verset,nem kötött békeszerződést és nem gyógyított betegséget.A félelem sohasem húzott ki egy családot a szegénységből vagy egy országot a vakbuzgóságból.A félelem még egyetlen házasságot vagy vállalkozást sem mentett meg.
Megtette ezt a bátorság,a hit és azok az emberek,akik nem a félénkségüktől kértek tanácsot és nem hunyászkodtak meg előtte......A félelem börtönbe terel minket,aztán becsapja az ajtót.
           Max Lucado

Setét napok,ha jőnek
Fojtsd el félelmedet,
A bátor mindig győzhet
A félelem felett.
          Charlotte Bronthe

Egy olyan ember,aki tele van félelemmel,csak gyűlölni tud -a gyűlölet a félelem természetes következménye.Aki tele van félelemmel,tele van haraggal is; aki tele van félelemmel,az inkább az élet ellen van,mint mellette.Számára a halál tűnik az egyetlen megnyugvásnak.A félelemmel teli ember önpusztító,életellenes.Számára az élet veszélyesnek tűnik,mert ahhoz,hogy élj,szeretned kell.
           Osho

Amikor a vágy meghal,a félelem megszületik.
          Baltasar Gracián

-Gyertek el a peremig!
-Nem merünk.Félünk.
-Gyertek el a peremig!
-Nem merünk.Leesünk.
-Gyertek el a peremig!

 És eljöttek.
 És lelökte őket.

 Ők meg repültek.
           Guillaume Apollinaire

Egyszerre nem lehet félni és nevetni is.Amikor nevetsz nem félsz.S azt érzed valamitől megszabadulsz.......Eloszlik a szorongás.Nem tudatosul benned,de azért nevetsz,mert rájössz,hogy az élet győzött a halál felett.És a halhatatlanság a mulandóság felett.
           Müller Péter

Forrongó Világ

Nem látjátok,hogy sápad az arany,
A lelkünk aranya?
Égető,bontó,maró folyadék,
Gyilkos szer fogta meg.
A kéz,mely rácsöppenti,nem remeg,
S vajjon mi marad még,
Ha lelkünk aranya is elveszett?
         Reményik Sándor: Sápad az arany (részlet)

Én most ki nem bírom a papi szót,
Templomba járni én most nem tudok,
Szívemben tőrként döf minden ámen
S úgy érzem,rám dőlnek a templomok.

A belsőm csupa véres lázadás,
Szeretném sivíttatni az orgonát,
Hogy a boltívek alá törjenek
Sikoltó,rémes disszonanciák.

Szeretnék visszadobni minden áldást,
Csak vissza,vissza mind,akár az átkot,
És perelni az Istennel vég nélkül,
Hogy így alkotta meg ezt a világot.
           Reményik Sándor: Én most....

Őszről akartam verset írni.
Zizegő,fájó muzsikáról,
Szívünkbe tépő temetésről
Szomorú,csendes elmúlásról.

Őszről akartam verset írni.
Hogyan lett puszta ligetem,
Hogyan borult rá szemfedő
Fehéren,némán hidegen.

Őszről akartam verset írni.
Szélviharról,mely sírt felettem,
Ábrándról,mely nem teljesült
Álomról,melyből felébredtem.

Bimbóról melyet dér lepett meg,
Mely későn jött és sohse nyílt ki,
Örökké tartó fájdalomról -
Őszről akartam verset írni.

S ekkor valami csoda történt,
Halljátok,ím,a nagy csodát:
Elémbe gyöngén,reszketőn
A Nap vetette sugarát.

Mint egy különös üzenet,
Melyet titokban küld a távol,
Mint egy mámoros ébredés,
Rémekkel népes éjszakából.

Csak egy parányi napsugár volt
Rákacagott a hosszú télre,
S nyomában mintha félve bújna
Egy ici-pici,zöld levélke...

Előttem kápráztatva játszott,
Mozgott,rezgett,táncolt a fény -
És ekkor,ekkor megértettem,
Hogy mit jelent e szó: remény!
       Dsida Jenő: Őszről akartam írni....

A világot úgyis ki kell bírni,
Ne engedd a virágokat sírni.

Ne engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,

az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,

a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,

csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.

Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,

vigyázz minden társtalan magányra,
füstre,fényre,ember-glóriára.

Aki árva arccal sír az égre,
takarj szelíd álmot a szemére.

Tanulj könnyet,sebet,jajt szeretni:
valakinek embernek kell lenni.
             Bényei József: Végrendelet

Szerelmes Párizsom

"Még itt van Párizs a szívemen"
       Ady Endre

Sous le ciel de Paris  ( Párizs ege alatt)

Ma Párizs hív a szerelemnek városa,
Háztetők alján kicsi kis szoba vár rád.

Ha bárki szólna,ne hallgass rá.
Simulj csak hozzám,súg meg csak,ha valami bánt.

A bulvár fényben ég,
Párizsban minden szép.
Szerelmes párra mindig mosolyog a messzi ég.

Kettesben lenni itt van az alkalom,
Most jövünk rá,hogy ez volt a vágyunk már rég.

A Luxemburg kertben
a kezed kezemben
És kószálunk ketten
az utcák során.

A Notre Dame tornya ránk nevet.
Köröttünk kedves emberek
és egy lágy dallam száll
Egy harmonikán.

Vagy ha te sírsz a két szeme elborul,
Haragos könnye áztatja házak falát.

De ha kacagsz Párizs is felvidul.
Szivárványt bont és úgy jelzi,hogy megbocsájt.
                      dal részlet

Új nap ragyog a hegygerincen,
szétcsókolja a ködfalat.
Reményt hint rám csendben az Isten,
s lelkemre ég e pillanat.
         Vaskó Ági: Új nap

Ajándékozás

A Karácsony az év legnagyobb és legnépszerűbb keresztény ünnepe,a szeretet,a család,Jézus születésének napja.A bensőséges hangulatú ünnepekhez közeledve egyre többen gondolnak arra,hogy vajon milyen ajándékkal lepjék meg szeretteiket.Az ajándékozás szép hagyományaként nyugodtan adhatunk praktikus,akár saját kezűleg készített ajándékokat a család tagjainak.Egy dolgot viszont nem szabad: pénzzel telt borítékot akasztani a karácsonyfára,mondván,hogy így azt vehet magának a megajándékozott,amit szeretne.A pénz sohasem lehet szívbéli ajándék.Az ajándékozási ötletek kimeríthetetlenek,legyünk mindenkor igényesek magunkért,szeretteinkért és a jövőbeni emlékeinkért.
Az üzletben vásárolt ajándéktárgyakról ne felejtsük el levenni az árcédulát,természetesen ez a könyvekre nem vonatkozik.Az ajándék külalakját erősen rontja ha tintával,vagy filctollal húzzák át az árát. Magyarországon illik a megajándékozottnak kibontania mindjárt a csomagot.Ez nem minden országra érvényes szabály,vannak kivételek,a Kínaiak a kapott ajándékot megköszönik,majd kibontatlanul félreteszik.
A Magyar Larousse Enciklopédia meghatározása szerint az ajándék: valakinek ingyen,különösen szeretetből vagy figyelmességből adott dolog.Legyen az ajándék akár a szeretet,akár a hála jele,a lényeg az,hogy mindig alkalomnak megfelelőt válasszunk.A jó szívvel adott ajándék nem kötelesség,még kevésbé adomány,hanem tapintattal párosult figyelem.Nem az ajándék értéke a fontos,hanem a jó szándék,amivel adják és amivel váratlan örömet szerzünk valakinek.
A gondos,díszes csomagolás emeli az ajándék "értékét",ez is az örömszerzési szándékot hangsúlyozza és szeretetünket a másik ember iránt.

....néhány ötlet az ajándékok csomagolásához....

Sokkal értékesebb a magad alkotta ajándék. -Amíg készíted,mindig arra gondolsz,akié lesz.Nem egy pillanat csak,amíg megveszed,hanem hosszú órák,esték,amíg elkészül.Ez alatt beépül az ajándékba a szereteted is.
         Kálnay Adél

A Nő a természetnek egyetlen lénye,aki érzésünket érzéssel viszonozza és akit boldoggá tesz az a boldogság,amellyel bennünket megajándékoz.
           Denis Diderot

Ha ajándékot kapsz az élettől,ne kérdezd,miért és ne told el magadtól,hogy most nincs szükséged rá.Ajándékot sosem lehet rosszkor kapni.Bontsd ki és élvezd!!!
          Esther Mars