A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjszaka állították,illetve állítják a májusfát.Másik jeles alkalma pünkösd.A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le.A májusfa,a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka,szerelmi ajándék is.
A magyar nyelvterületen a májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa,a másik a középületek,kocsmák előtt felállított májusfa.
A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények,legénybandák feladata.A májusfának alapvetően két változata van: kivágott,sudár,esetenként kérgétől megtisztított fa,melynek csak a tetején hagyták meg a lombját,vagy virágzó,zöldellő gallyak,ágak.A magyar nyelvterületen a májusfák tájanként változó tipúsba sorolhatók,így Nyugat-Magyarországon,a letisztított kérgű fa,tetején lombbal,vagy magas póznára erősített zöld ág,az Alföldön többnyire kisebb,egészében felhasznált fa a jellemző.Északkelet-Magyarországon is ehhez az utóbbihoz hasonló módon készítik a májusfát,de újabban terjed a virágcsokor,illetve a virágkosár ajándékozása.
A fákkal kapcsolatosan kétféle követelmény lehetett: sudár,magas legyen vagy fiatal zsenge.Az ágak pedig zöldek vagy virágosak.A helyi lehetőségeknek megfelelően változik a fa fajtája,mely lehetett nyárfa,nyírfa,fenyőfa,fűzfa,virágzó cseresznyeág,meggyág,orgona stb.
A májusfa eredetéről és már a múlt században is meglevő változatairól az alábbiakat olvashatjuk: " Minden év május elsején a falukban,városokban,sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű,ágas-bogas,karcsú,magas fákat,melyeken virágok,szalagok,déli gyümölcsök,italok,fűzérek stb.díszelegnek.Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május első napján virradóra a májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek ily fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára.A májusfáról azt írják,hogy Sz.Jakab és Sz.Fülöp,midőn térítgetni jártak,útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekményéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították s rágalmazták.A leány azonban,hogy elűzze a gúnyolódókat,elővette vándorbotját,letűzte a földbe,előtte letérdepelt,imádkozott,s erre alig múlt el egy-két óra,midőn a pogányok szemeláttára,leszúrt bot kizöldült.Ez volt Sz.Jakab apostol napja virradójára (május 1.-én).Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani,még pedig ha lehet észrevétlenül.Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi a kellő hatást." (Réső Ensel 1867:198)
Mint az idézetből is kitűnik,a lányok számára állított májusfát többnyire titokban szerezték be és állították fel.A májusfa állítását évszázadok óta tiltják a hatóságok az erdők és tulajdonosaik védelmében.A fát általában lopták az erdőből,de volt,ahol fizettek,illetve fizetnek érte.A Zemplén megyei Rudabányácskáról több km-re is elmentek a legények a fáért.Sárkeresztesen az első világháború előtt éjszaka,sötétben két patakon át,hozták a fát,de a két világháború között már vették az erdőből a fekete- vagy lucfenyőt.
Május elsejéhez néhány időjárásjósló,földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott.E nap időjárása mutatja,milyen lesz a jövő tél.A Mura-vidéken nem ajánlatos borsót vetni,ellenben a szlavóniaiak kendervetésre alkalmas időpontnak tartották.Az ezen a napon köpült vajat,Fülöp-Jakab vajának nevezték és fülfájás ellen kenték a fülüket vele Turán.Jászdózsán úgy vélték,hogy sűrűbb lesz a tej,ha május elsejei harmatot adnak a jószágnak.Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.
( Magyar néprajz )
Feküdj belém
Május fája,
Pihenj körém
Illat árja
Ölelj titkon
Vágyakozón
Sértetlenül
Épp virágzón
Sétálj lelkem
Köves terén,
Fojtó jelen
Ezer színén
Szalagjaid
Repüljenek,
Sas szárnyain,
Bennem lebegsz.
Edafelicia: Májusfa dal
( forrás: amatormuveszek.hu)
.jpg)
