Végre

Tavasz van,vagy tavasz se még.
Ez a nap,olyan fiatal,
mint kislány arcán a mosoly:
Szöveg nélküli könnyű dal,
mely maga se tudja talán
hogy a  témája szerelem,
csak a világba mosolyog
gyanútlan,csalva,szűzien.

Ez a friss nap se tudja még,
hogy a földben zavart csinál,
amely nem lesz se szelídebb,
se tisztább a tavalyinál:
sötét csirák kéjeiről
semmit se sejt: csak mosolyog
s édesen ömlik,mint a must
mely bor lesz majd s égetni fog.

Égetni,részegíteni......
És úgy sugárzik ez a nap,
mint egy új eszme,csupa fény
míg nyájasan erőre kap.
Csupa fény,ígéret,jövő,
olyan mint egy szebb,új világ
tárt kapujának sugara,
mely felé úgy tolong a vágy.....
             Babits Mihály: Tavaszi szél (részlet)

Illatod a földben hagytad,mélyen
És az arcod,mint a hó,kedves,fehér.
Szerelmes méhek kelyhedbe nem járnak,
Lehullsz,mikor még híre sincs a nyárnak,
      És marokkal tép,aki elér.

Nem ismered a daltzengő májust,
Szirmodra fagy hideg,ónos eső,
Mégis szívemen hordom bokrétádat,
S ha nem néznek,megcsókolom a szádat,
       Mert te vagy-te vagy a :Legelső.....
                  Fekete István : Hóvirág

Dárdáit már rázza valahol a nap.
Hallod az arany fanfárokat ?
Itt az ünnepe a ragyogásnak,
a fényben szinte kigyúlnak a házak :

kigyúlok én is a fény előtt
s ahogy a zöldülő mezők
visszaverik és üldözik
a tél fehér seregeit,

úgy ébredek a magam erejére,
úgy tölt be a március melege,vére,
úgy járom a várost ittasan
s szívemben a nap arany arca van.

Óh,harsonás fény,győzelem!
Rugókon táncol az utca velem:
szállok :sugárkezek emelnek
fölébe házaknak,hegyeknek :

szállok,föl,óriás,torony,
s az égbe szétharangozom :
Erő,megváltás,remény és vigasz,
jövel,szentlélek úristen,Tavasz !
           Szabó Lőrinc : Tavasz elé