Busójárás

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása,a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató,tavaszköszöntő,oltalmazó,termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal,mint az afrikai népek szokásaival.

  Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák.A mondának -mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát,ijesztő álarcokba öltözve,maguk készítette zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán,kizavarták a törököket Mohácsról- aligha van történeti alapja.A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól,s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást,mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözete régen is olyan volt,mint ma: szőrével kifordított rövid bunda,szalmával kitömött gatya,amelyre színes,gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak,lábukon bocskort viseltek.A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon,erre akasztották a marhakolompot.Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú,fából összeállított buzogányt tartották.A leglényegesebb azonban,ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott,hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék,akiknek az a szerepe,hogy távol tartsák az utca népét,főleg a gyerekeket a busóktól.Hamuval,liszttel ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat.A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat,továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő,kereplő,kolompot rázó és "bao-bao!"-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt,hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait,elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban,amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból,ám látványosság szempontjából sokat nyert.A mai busójárás a régi népszokás központjában,a Kóló téren kezdődik.A beöltözött busók,jankelék,maskarák itt gyülekeznek,itt találkoznak a Dunán csónakkal átkelt búsok az ágyús,az ördögkerekes,a szekeres,a kürtös,a teknős és más busócsoportokkal.A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére,ahol szabad farsangolás kezdődik.Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot.Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak,dévajkodnak az emberekkel.Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak,amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett,telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól,s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Idén 2014.február 27.-március 4 között rendezik meg a Busójárást.

Felvették a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.Az UNESCO 2009.szeptember 28 és október 2.között tartott kormányközi bizottsági ülésén a világ minden tájáról érkezett 111.jelölésről döntöttek a jelzett időben.A szellemi örökség reprezentatív listájára 77.elemet vettek föl az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában,Abu Dhabiban rendezett ülésén,egyebek mellett a Magyarország által felterjesztett Mohácsi busójárás című jelölést is.Az eredmény azóta (többek között) az UNESCO honlapján is olvasható,a busójárásról szóló rövid leírással együtt.
               forrás: mohacsibusojaras.hu

Lángnyelveknek tüzes fényjátéka,
kipattanó,felcsillanó szikra,
mint puskapor tűnik el az éjbe,
izzóvörös csillagteli térben....
Busóvigyor,
bakszarvakkal,
vörös orral,
rőt kóchajjal
fahasábot
dob a tűzre,
sistereg a
nedv belőle,
ifjak,vének
kereplővel
nagy zajt csapnak
téltemetve.
Dereng már a fagyos,hideg határ,
pernye,hamu örvénylően szitál.
Busófejek nyugovóra térnek,
tavaszi szél vet véget a télnek!
           Busójárás