A vers

A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása,leganyagtalanabb röpülése,legforróbb vallomása a létről.A legszentebb játék.A kifejezhetetlen körbetáncolása,megidézése,ritka szertartás,míves fohász.Valami,ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.
           Latinovics Zoltán

A próza morgó malom kelepe.
A vers a szívnek hárfa-éneke.
A próza mállik,szertehull ha régi.
A vers örök,mint minden ami égi.
           Gárdonyi Géza

A vers valami éteri magány,amit mégis meg lehet osztani.Egyetlen pont,melyben benne csillog a világegyetem,mint pupillán a könny.
            Gyurkovics Tibor

A csók: költészet.
A szeretkezés: dráma.
A többi: próza.
             Fodor Ákos

A költészet beszélő festészet,a festészet néma költészet.
             Szimonidész

Irodalom? Világirodalom?
Himalája. -Ez a vers ha megél,
Egy porszem lesz, -vagy az sem lesz talán,-
Mit táncoltat a szél.
S ha netalántán a hegyekre fújja:
Ugyan micsoda súly egy porszem súlya?

Mindegy.Megírtam.
És azzal fekszem le ma éjszakára:
Megnőtt egy porszemmel a Himalája.
            Reményik Sándor: Érdemes?