2015. február 14., szombat

Valentin-nap

Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélekző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli Isten
szorítlak száz karomban.
        Radnóti Miklós: Rejtettelek


...amikor szívhez szól a dal,
de nem érzem és elmúlik hamar,
hirtelen a szép pillanat;

s mikor nappal száll az álom
fejemre,és nézem -de nem látom-
a múltat,a jövőt,magamat.

...amikor keresel engem
az üres szobában és a csendben,
megbújok gyorsan két kezem mögött;

s mikor lopva körbe nézel
és meg-megsimítasz puha kézzel,
akkor én lassan,mélán előjövök.
           Bognár Barnabás: Akkor


Alig van ember,aki né érezte volna,amikor gyermeke vagy kedvese bajba került,a szívébe valami tényleg belenyílalt.Lehet,hogy az a nyíllal átszúrt piros szív,amit gyermekkorunkban a falra mázoltunk,ezt az élményt ábrázolta.Ez a "Jaj!" ez a mellkasunk mögötti szúrás jelzi a szívek titkos összekötöttségét.Ilyenkor döbbenünk rá,hogy a szívünk nem csak nekünk ver.
           Müller Péter


Néha,mikor eltévedt perceid közé lapozom,
hogy simogassalak,engedd,
hogy ujjaimon érezzem
a remegést........
            Oldal Gyula: Néha


Jelenlétében tökéletesen elanyátlanodsz,akaratod szétporlik,s a forró gömb rátelepszik a gégédre,a tüdődre,a szívedre.Látod ez a Szerelem!
          Vámos Miklós



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése