Néha a legjobb dolgokra várnunk kell.Viszont a beteljesülés kárpótol minket a várakozásainkért.
Golden Dawn
Alszunk,az ágyak mélye rejt,
már kályhafény se lobban,
s ablak mögött -ki sejtené a cselt-,
a tél mit készített titokban?
Ha majd az éjjel felpakol,
a reggel jön,s leváltja,
lesünk a nagy dunnák alól
az elcserélt világra.
Fehér kabát a kerteken,
hogy senki meg ne fázzon,
s ki hozta,eltűnt jeltelen,
sehol egy árva lábnyom.
Birtalan Ferenc: Elcserélt világ
Ágbogas égen csillagok,
álmot lesnek.
Hallgatok.
Éjlova nyergén tolvaj jár.
Erdőn-mezőn
somfordál.
Barna kalapján szélforgó.
Falevélre
rámorgó.
Reggel a fákra zúzmara ül.
Táncol a tél.
Fagy hegedül.
Birtalan Ferenc: Reggel a fákra
Homály. A bimbós sombokor
ködpermetegben ázik.
Hozok egy ágat,vízbe tedd,
vázádban kivirágzik.
Pár nap s kibontja szirmait,
mintha kénlánggal égne.
S a verandán szétsugaraz
a tavasz szőkesége.
Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?
Itt maradok veled.Hallak.Rád figyelek,de még szégyenkezve és kissé tartózkodóan,
mint a virág,mely a februári nap simogatására nem mer egészen kinyílni.
Szabó Lőrinc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése