Képzeld azt,hogy néha hullámokat vet a víz és sodródsz,hol lassabban,hol gyorsabban! Az élet dolgai ezek.
Képzeld azt,hogy néha elfáradsz,szürke felhőkből eső áztat és olyankor a partra kívánkozol! Nehézségek ezek.
Képzeld azt,hogy egy-egy öbölben a folyó lelassul és te megpihensz! A gondolkodás öblei ezek.
Képzeld azt,hogy a partra szállsz és gazdagon nyíló,illatos rétre találsz! Száz meg száz mosoly örökké nyíló szirmai ezek.
Képzeld hozzá az aranyló napot! Melegségét érzed a bőrödön és a szíved mélyén.A törődés sugarai ezek.
Képzeld azt,hogy a part mentén gyümölcsfák ontják feléd tavaszló zöldjüket és te lombjaik alatt üldögélsz! A nyugodt pihenés árnyai ezek.
Képzeld azt,hogy behunyt szemmel falevelek suttogását és fűszálak hajladozó neszét hallgatod! A csend hangjai ezek.
Képzeld azt,hogy gyümölcsöt szakítasz a fáról és ízét kívánva beleharapsz! Az édes nedv,hegyről lezúduló patakként mossa át tikkadt torkodat.Új életerő íze ez.
Képzeld azt,hogy fürge szárnyú,röpke pillangók játszadoznak pajkosan gondolataid körül! Az öröm apró gyermekei ezek.
Képzel azt,hogy zamatos,fűszer illatú levegőt szívsz be az orrodon,mely felüdíti tested,lelked! A szabadság illata ez.
Képzeld azt,hogy amikor kinyitod a szemed és az égre pillantasz,fehér felhők vattapamacsán átívelő szivárványt látsz,mely a nap sugaraitól áttetszően ezerszínűre festi folyódat.A szeretet sok színűsége ez.
És most képzeld azt,hogy mindez Valóság!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése