A bárányfelhőket,
Csendes alkonyaton
El-elnézem őket,
Ahogy legelésznek
Mezején az égnek.
Mikor a nap hunytát
Siratja a harmat,
Terelgeti őket
Friss,fürge fuvalmak
Le a szemhatárba,
A kerek karámba.
Lassan ezüstgyapjuk
Violásra válik,
Néha egy-egy villám
Közibük cikázik,
Mintha ostor volna,
Sugarakból fonva.
Mire besötétül,
Elalusznak szépen,
Álmok a hű pásztor
Virrasztja az égen:
Teli hold világa,
Aranyos subába.
Móra Ferenc: Szeretem én nagyon
foto: Matt Molloy
A naplemente is olyankor a legszebb,ha szabálytalan felhők borítják az eget,mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín,amelyből az álmok és a versek születnek.
Coelho
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése