Elnézem az őszi rózsát,
Bús halottját dérnek-fagynak....
Ne higgyetek a mosolygó,
Ködöt bontó őszi napnak!
Október egy szeretkező,
Flastromos,vén,kacér asszony --
Hazug fénnyel azért csábít,
Hogy fagyával elhervasszon.
Ady Endre: Október
jó lenne ma
valami varázsosat képzelni
ebben a nagyon hidegben
egy csepp meleget belőled
hogy magamra tekerjem
és csak lenni benne
halkan - egyedül.
Csurai Zsófia: félszavak
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő,szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha
Arcod haván bogyók bíbor vére-
szép voltál,te kedves illanó!
Szelíd,mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó,mint a hó.
Szemed magvai kihulltak régen,
neved,a törékeny,messze szállt!
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.
Amikor a háztetőn a hajnal
macskamódra,lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók,dúdoló szelek.
Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál,elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő,szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Szergej Jeszenyin: Bokraink közt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése