Közlendőink csók-némák:
lényegük szótlan.
Fodor Ákos
Jól csak a szívével lát az ember.Ami igazán lényeges,az a szemnek láthatatlan.
A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény,moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő,ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.
Fésűs Éva: A lényeg
-Lágyan megtörik a víz,s a vízfodrok olyanok,mintha egy vízi tündér a haját fésülné és az a ferdén beeső napsugár olyan,mintha egy aranydárda fúródna lent a tavacskába.Ó,ennél szebb verset még sosem láttam!
-Szerintem inkább képnek kellene hívnod...egy vers sorokból és versszakokból áll.
-Egy vers nemcsak úgy válik láthatóvá,ha szavakba és versszakokba öltözik...A vers lényege a lélek...és ez a gyönyörűség,amit látunk,egy szavakba nem öntött vers lelke.Nem mindennap láthatunk lelkeket....még ha az egy versé is.
Lucy Maud Montgomery
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése