Hello Július

Már reggel,ébredéskor,van a levegőben valami vészhírszerű.A madarak hajnali fél három felé kezdik.Háromtól ötig vitatkoznak,készülnek a napra,az életre.Ezek a titkos órák.A város savanyú lepleibe göngyölten alszik,gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére.De a kora hajnal,ez a gyöngéd,nemes és szagos júliusi hajnal az érettséges és üde illatával lélegzik.
           Márai Sándor: Július (részlet)

Alél a tikkadt
csillagszemű nyár,
napfényzuhatag,
pajkos délibáb.

Színes hegyoldal,
kósza bozontok,
hitet rügyeznek
ittasult lombok.

Virágernyőkön
bogarak hada,
zsongítóan dongó
boldog armada.

Parázs ragyogás,
lángszemű mező,
fuvalmon zengő
rezgő levegő.

Szín kavalkádokon
megolvadt arany,
szirmokat perzsel,
lángsugara van.

Lüktet a tikkadt,
aranyhajú nyár,
tündérigézet
hószínhattyú szárny.
              Hollósy Tóth Klára: Tündér igézet

Mintha csak egyedül
lennék e világon,
körülöttem nagy nehéz,
meleg nyári álom.

Száz fehér virággal,
száz tündérmesével
a napsugár tüzes,
arany szemével.

Merre terjed szárnya
a nagy boldogságnak?
Hát a fehér felhők
hova,merre szállnak?

Keletről nyugatra,
elfújta már a szél....
Megzörren a gyenge
ezüst nyárfa-levél.
        Czóbel Minka: Ezüst nyárfák

mosolyog még
a lányarcú nyár
sárga hajával
kacérkodik
édes gyümölcsöt
nyújt buján
sziruplé ragad
mégsem érzem
hogy tömény
lenne a forróság.

sudár még
a napsugár
de szilaj tincse
nővé érik
mikor kéjes
tűz-nyelvű szél
a melléhez ér.
           Molnár Szilvia: Aphrodite arcú napsugár