Érzések

....sokszor vannak olyan napjaim, mikor arra a "dologra" van szükségem hogy az agyam kikapcsoljon, a szívem meg be....igen...van úgy hogy felszínre kerül a szentimentalizmus nálam,de szerintem ez egy védekezési forma,hogy távol tartsam magam az élet nehézségeitől és a világ kegyetlenségeitől.Én nem hiszek az angyalocskákban, ördögöcskékben (lehet hogy sokan felszisszennek) bár érzéki és érzékeny vagyok de a valóságban és realitásban hiszek.Mikor a szívem bekapcsol általában a versekhez, az íráshoz, a rajzhoz és a festészethez fordulok.....bár mostanában nem festek nem rajzolok, úgy augusztus óta,lehet hogy alkotói válságban vagyok ??...húú ez egy kicsit "egos" megfogalmazásra sikerült....nekem a festészetnél "valamire" vagy "valakire" szükségem van,hogy egy kis tűz érintse a szívem....és olyankor valóban megáll az idő, és egy végtelen vibrálás a világ.....jelenleg ezek az érzések elkerülnek, így inkább a versekhez és az íráshoz fordultam....egyszer csak vége lesz nálam az alkotói válságnak ??!!

A legfőbb boldogság,a legkötőbb,
a legodaadóbb,istenítőbb,
az,amely úgy hív,hogy borzongsz bele,
az,amelyben két világ egy zene,
az,amelyben a szellem szárnyra kél,
az,amely már tán nem is szenvedély,
az,amely fény,súlytalan súlyegyen,
az,amelyben minden jel végtelen,
az,amelyben már mozdulni sem mersz,
az,amelyben örökbéke a perc,
az,amelyben megszakad a tudat,
az,amelyben kicseréled magad,
az,mely élvezve,a vég gyönyöre,
s ha ébredsz,a költészet kezdete:
A legfőbb tudás nem a szépeké-
bárkié,ki a túlsó partra jut,
s tovább vinni,a közös menny fölé,
Kué Fi és Kleopátra se tud.
    (Szabó Lőrinc A legfőbb boldogság)

  "Nem tudtam a szememnek parancsolni
   Néztem őt,néztem és örömöm telt abban,hogy nézhetem,
   fájdalmas nagy örömöm.Úgy voltam vele,mint a szomjan haló ember,
   aki végre kutat talál,s bár tudja,hogy a kút vize mérgezett,
   mégis nagy kortyokkal iszik-belőle."
      (Edward Abbey)

    .... vágyléptű gondolat
         csönd-szőnyegét
         terítem halkan és
         félve eléd
         perc-gyöngyöm szétpereg
         ősz íze vár
         tétován száll feléd
         két szemmadár
         tavasz-fény nyár-dallam
         álom-varázs
         elindul hozzád egy
         simogatás.
        (Szabó Ila Ajándék)