"Valami" hiányzik

.....augusztus 20. elmúltával -bármilyen meleg van- nekem véget ért a nyár,ősz illat van a levegőben és ez kicsit komorrá tesz,olyan "elmúlós" érzésem van és egyben hiányzik is valami megmagyarázhatatlan.Igazából nem is tudom,hogy mire vágyom,csak azt tudom,hogy ilyenkor különleges,örömteli,izgató "valami" felé hajt a lelkem.......

Előbb-utóbb mindenki rájön,hogy valami nagyon fontos akkor is hiányzik,ha sorra minden vágy teljesül.
            Balogh Béla

Miért jut eszembe olykor
Miért kísért gyakorta
          zsúfolt aranyozású
Fülledt pompájú vágy.
        Tóth Árpád: Miért jut eszem olykor

Lehajtott fejjel,nesztelen haladt.
Hiába volt felhőbe-halt a lelke:
azért az erdő mégis észrevette.
Egy szél indult valahol: csoda könnyű,
s az izgatott fák halk morajra keltek.
Harangvirágok összecsilingeltek,
s egyszerre feldalolt minden madár:
" A Nyár! A Nyár! A Nyár!"
A nyár megállt,
és felemelte halkan a fejét.
Szomorúan a fákra nézett,
megtörölte két könnyes szemét
és ment tovább.
A bükkök ajkán elhalt a beszéd.
Szél megtorpant.Madár elhallgatott.
Csak a patak szíve zakatolt
nyugtalanul,rémülve,akadozva.
A nyár ment át az erdőn,
s amerre elhaladt:
a néma erdő döbbent katonái
tisztelegve álltak sorfalat.
         Wass Albert: A nyár ment át az erdőn....

Jaj,hogyan őrizzem meg ezt a szép,
augusztus végi,halk tücsökzenét?

E gyönge hűssel átszőtt és halott
növényektől fanyarkás illatot?

E világon túl bűvölő varázst,
világon-túli csillag-zuhogást?

E gazdag éjt,mely épp azért csoda,
mert múló,s vissza nem térhet soha.
             Csorba Győző: Nyárvég

Jó volna valahogy könnyebbnek lennem,súlytalanabbnak,száműzni legalább egy kis időre minden gondolatot,belefeledkezni esztelen cselekedetekbe.....
                 Szilvási Lajos