egy fa árnyékával,vagy inkább a tieddel.
Nichita Stanescu
Ezüstös esti csendben
mélázik a lélek,
mikor a napi harc,a gond,
nyugalomra térnek.
Álmok kelnek hosszú útra,
társ: a hold gyenge fénye,
halk ölében ringat az est,
a Csend végtelensége.
Hollósy Tóth Klára: A csend érintése
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik,nem hal meg.....
Petőfi Sándor
A kertben vén gesztenyefa áll,
alatta hullt,elszáradt levél,
a szél keres,kutat,de nem talál
mást már,csak az ősz üzenetét.
Fénytelen a lét,a lüktetés,
kibírni bút nehéz feladat,
oly jól esne most egy ölelés,
szerelmes,vigasztaló szavak.
Jó lenne eggyé válni veled,
beléd bújni,akár egy gyermek,
hallgatni minden rezzenésedet,
s szívünket,ahogy megrepednek.
Nincs rigó,s fülemüle trilla,
hegedűik tücskök nem pengetik,
félő,hogy a semmi közelít,
a világ szomorúan,sírva
hullatgatja fájó könnyeit.
Hollósy Tóth Klára: Ősz vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése