a drága pillanatra,
az elfogódottságra,
az alig hitt csodára,
szemedre, -mert lehunytad,
szívedre, -mert eldugtad,
ajkadra,amely nem szólt,
s az égre,mert közel volt.
Fésűs Éva: Emlék
Te is tudod,hogy megjelölt
minket a vágy,mely testet ölt
bennünk,mint álmok tétova
közönyt színlelő sóhaja.
Te is tudod,majd szisszenő
döbbenet lesz mely egyre nő,
hangján a szívünk ritmusa
felzakatolva fut tova.
Egyre gyűrűzik parttalan
az örvény melyben benne van
az öröm és a gyötrelem,
már egy időben van jelen.
Tudjuk mindketten mit jelent
ha hosszan jajdul bent a csend,
árva,elveszett lelkeink
keresik egymást,már megint....
Kormányos Sándor. Te is tudod....
Sokszor azt hittem,hogy a szemén át belelátok a lelkébe,s egyszer az is eszembe jutott,hogy én leszek az első ember,aki látta valakinek a lelkét.Szép lett volna,ha sikerül.De most már ismerem a szemét.Szelíden barna,jóakaratú is,ahogy azelőtt éreztem,de már nem hiszek benne,hogy a szemén át megláthatnám a lelkét.A tükör üvegén sem lehet átlátni.Ezüstréteg fedi hátul,s aki belenéz,csak önmagát láthatja meg.......
Szilvási Lajos
Ha csukott szemmel is
látlak s elfogódva
kinyílsz majd bennem
mint gondolat-virág,
a vágyból gyökérző
növő pillanatra
rárémül újra
a csalódott világ.
És nem értem én sem:
Csodák pitvarából
mesék gurulnak a
hallgatás alól,
míg tűnődve állok
egy rezzenő tavaszban.
Érezlek,itt vagy,
és mégsem vagy sehol......
Kormányos Sándor. Mesék gurulnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése