2012. február 29., szerda

Tavasz van??

Amikor már vészesen rühellem a telet,részletesen magam elé képzelem a tavaszt.Abban a hitben ringatózom,hogy nem hagytam ki semmit: így és így fog kibomlani,lépésről lépésre.Aztán eljő végre a valóságos Tavasz; de nem bomlik ám,hanem robban,csodájával ezerszeresen meghaladva képzeletemet,emlékeimet.Akár a Szerelem.
         Vavyan Fable


 Alig-rügyeit magára zárta a kikelet
-fenyegető kis öklök százezer ághegyen-,
toporzékol odabent a város,a "nem lehet",
szirmaira hullik a rózsa vérű türelem.

S mikor e megtorpant tavaszban kinyílik a Nap,
elmosolyodnak az ázott ballonkabátok.
Tél gyötörte arcokba a fény jókedvet harap,
s e fényben lassan én is magamra találok.
               Sárhelyi Erika: Ébredések


-Kérdezhetek valamit? Mi lesz a hóból,ha elolvad?
-Természetesen víz.
-Nem nyert.Tavasz lesz belőle.
        Fruits basket c. film


A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat,s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő

A zsongó fák előtt,a kerti út szegélyén
A park-őrző,borús csillámú rácsvasak
Festékes könnye folyt,sírtak,mert fémük éjén,
Hiába van tavasz,boldog rügy nem fakad.

Egy lány jött az úton,virággal,sok virággal,
Mellettem elsuhant,illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltűnt.Szívem zenélt.Merengve álltam ott.

Bús voltam vagy derűs? ki tudja.Ama ritka
Kelyhű percek közül ragyogva volt ez egy,
Melyben pezsegve forr kedv és bú drága titka,
Mint mélyen csillogó,nektár-ízű elegy.

Olyan perc volt,midőn a vaskos testi érzet
Kitágul....rezg,s ha kinyúlik a kéz,
A Nap arany almáját a tenyeredben érzed....
                   Tóth Árpád: Tavaszi napsugár




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése