2012. június 17., vasárnap
Ákos-Érintő
Bársonyos,tiszta és hideg,
Az égbolt felettünk remeg,
Sok bámész csillag minket néz,
Az ember alig érti meg.
Kábán,vakon részegen
Futunk át az életen,
A félelem hajt,mint a szélvész.
A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó,bárcsak érinthetném !
Bár minden egész eltörött,
Létezik Igaz és Örök !
De jól vigyázz,ha gondolsz rá,
Az ördög rögtön felröhög.
A virághabos fák alatt,
Ölelkezik két pillanat,
Elillanunk,elomlunk porrá.
A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó.bárcsak érinthetném !
Akad,aki érti mit jelent,
Hogy a húr csak megfeszülve zeng,
Akad,aki érti mit jelent
Hogy az a húr csak megfeszülve zeng !
A vágyak sorban állnak,
Vége lesz hamar a bálnak,
Ó,bárcsak érinthetnél !
Ne kérd,hogy: lassan a testtel !
Ne súgd,hogy: most ne siesd el !
Ó,bárcsak érinthetném !
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése