2012. június 14., csütörtök

Várak

Valahogy nem akar megérkezni a forró napfényes nyár,a tavak és folyóvizek hőmérséklete sem megfelelő még a strandolásra.....hát gondoltam akkor barangoljunk,néhány csodálatos vár bemutatásával remélem kedvet kaptok egy kis történelmi időutazáshoz......



Vajdahunyad vára
A 21 részből álló történelmi Épületcsoport az 1896-os millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel,főleg fából készült el.A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpári Ignác vezetésével tartós anyagokból építették fel.
A városligeti Széchenyi-szigeten fölépített épületegyüttes csaknem valamennyi művészeti stílust a történelmi Magyarország ismert,híres műemlékei egyes részeinek hű ábrázolásával mutatja be.A három jól elkülönülő -román,gótikus és reneszánsz-barokk- részre tagolódó együttes leghangsúlyosabb eleme Vajdahunyad vára tornyának másolata volt,erről kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyad vár nevet.


Egri vár
Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres regényéből ki ne ismerné Eger vár védőinek több hetes harcát Ali és Ahmed pasák egyesített hadserege ellen.
Eger vár története Szent István királyunk uralkodása idején kezdődött.
Az egri vár ma védett műemlék,amelyben a Dobó István vármúzeum működik.Az állandó kiállításon mutatják be a vár történetét,föld alatti erődrendszerét a középkori büntetési módokat és eszközöket.A várban található az Egri Képtár Magyarország egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye,amelyben németalföldi,itáliai,osztrák magyar festményeket őriznek.
Eger városa az egri várral Magyarország egyik legszebb,legősibb,történelmi eseményekben leggazdagabb,a turisták leglátogatottabb,legkedveltebb városa.


Kinizsi-vár Nagyvázsony
A Balaton-felvidék lankái között található Nagyvázsony községe,melynek egyik domboldalán tör az ég felé a  középkori vár lakótornya.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület.A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le,a település első írásos említése a tatárjárás idejéből való.A 14században a település a Vezseny család tulajdonába került,a Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára,Mátyás királyra szállt vissza.Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta,aki a birtokon várat építtetett és 22évig volt e vár ura.Ez a két évtized nemcsak a vár,hanem a környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette.A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek,ennek három értékes műemlék -az átépített vár,a Pálos kolostor és a falu temploma- őrzi nyomát.


Nógrádi-vár Nógrád
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára,amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó,nagy területű fennsíkot koronázza.
Hazánk legrégibb kővárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú,belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár.A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük,de azt tudjuk,hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott.A későbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították,megerősítették és talán ez időben vetették meg a kővár alapjait is,melyet Novigrádnak,Újvárnak neveztek.A honfoglalás idején Árpád vezér,sok katonát hadba küldött,hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák,a vár védői ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Nógrád vára -a magyar történelem ezeréves néma tanúja- öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat.


 Nyírbátori vár
Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,a XV.-XVI.századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről híres.
A Báthoriak nagy kiterjedésű birtokának központjában,Bátorban már a középkorban állt egy udvarház,amit a XV.században átalakítottak,bővítettek.A XVI.században már várkastélyként,illetve várként említették.Fráter György és Ferdinánd király megbízottai itt kötötték meg 1549-ben a nyírbátori egyezményt,amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.
A XVIII.századi urbáriumok már egy erősen romos vár épületeiről emlékeztek meg.
Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60x80m területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül.A várkastély északi szárnyának közepén állt az északi palota,amely erősen átalakított formában hosszabb ideig magtárként szolgált.2006.szeptemberében történt meg az épület teljes felújítása.A várkastély 2009. óta ad helyet a Báthori Panoptikumnak,melyet meglátogatva egy csodás időutazásnak lehetünk részesei.A Báthori Várkastély tetőterében található Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb konferencia terme.


Hollókői-vár
A hollókői várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára.Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok,bástyák,lakóhelységek és ciszternák épültek az eredetileg XIII.századi falakhoz.Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.
A körülbelül 400m magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült.A levegőből a vár olyan,mint egy csigaház,amelynek központja az ötszögletű öregtorony.Itt négy lakószintet alakítottak ki,később 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is.Később nőtt az igény a kényelem,a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt,tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására,közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek.A XV.században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel,felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felsővárat,amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek.
A régészek 1966-69.között tárták fel,1970-ben kezdték restaurálni,a vár és falu környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították.


Bory-vár Székesfehérvár
Bár nincsenek több százéves ódon vagy romos falak,hisz minden de minden betonból készült,a történelem viharai sem tépázták a várat,talán a felsorolás "kakukktojása" de az Én egyik kedvencem.
Székesfehérvár központjától alig 5km-re,a Máriavölgyi lankákon áll a Bory-vár,Bory Jenő szobrászművész nem mindennapi alkotása.
A Bory-vár XX.században épült középkori erőd története 1912-ben kezdődött.Az építész-szobrászmester ekkor vásárolta meg a Szőlőhegyen a mintegy másfél holdnyi területet,melyen egy kis ház is állt.Ezt kezdte alakítgatni,bővíteni és az épületegyüttes hosszú évek munkája során lett azzá,ami ma is: egy tornyokkal,bástyákkal és árkádokkal tűzdelt romantikus lovagvár.
A vár építéséhez 1923-ban kezdett hozzá -1959-ben bekövetkezett haláláig- majd negyven évig folytatta a munkát.Mindent saját maga végzett,ő volt a tervező,a kivitelező mester,de az első időkben a segédmunkás is.A tervek nem a rajzasztalon,hanem menet közben készültek a művész fantáziájára,játékosságára és építészmérnöki gondosságára alapozva.A Bory-vár igazi kuriózum,egy ember,egy művész életen át tartó munkája,méltó emléket állítva a múltnak és a művészetnek.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése