Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés
Egy régi társnak arca,aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.
Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje
És lelkeden,lehangolt hangszeren
Ábrándjaid eljátssza újra múltad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót.....
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc és feléd mosolyog.
Juhász Gyula: Emlék
Ha van a természetünknek olyan képessége,amelyet csodálatosabbnak lehet nevezni a többinél,azt hiszem,az emlékezet az.Működésében,hibáiban,kihagyásaiban is valahogy érthetetlenebb jelenségekkel szolgál,mint a szellem egyéb területei.Az emlékezet néha mindent megőriz,szolgálatkész,engedelmes; máskor zavaros és gyönge,ismét máskor zsarnoki és ellenőrizhetetlen! Kétségtelen,hogy az ember minden tekintetben valóságos csoda; de az a képesség,amellyel emlékezik és felejt,különösen rejtélyesnek látszik.
Jane Austen
mikor mandulaízűek a tegnapok.
Talán a holnaptól vagyok ily kába;
nincs hova menjek,csak egyhelyben szaladok.
Azt hiszem,felmászok a szomszéd hegyre,
-bár nincs kötelem,sem ki biztosítana-
menekülni vágyom,egyre és egyre.
A csúcsra,az égbe,a messzi szabadba.
Megállok a tetőn gyökeret eresztek;
majd kitépem magam és tovább rohanok.
Huzatom lesodor egy falevelet,
és a szakadékba utána bámulok.
Boldogan futnék tovább a sziklákon,
de a magas partról a vízbe lök a szél...
Az emlékfolyóba merülök,s látom,
ahogy távolodik tőlem egy falevél.
Rácsai Róbert: Zuhanás
Amikor még kicsik voltunk,együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn,hogy haza vigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken,dagasztottuk a sarat,élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket.A kor nem aggasztott bennünket.Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat és nem éreztették velünk,hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk.Ám a fák közben kidőltek,a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek.És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez.Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről,melyek oly élénken élnek emlékeinkben,melyeket szívünk mélyén őrzünk!Az élet most is szép,csak immár más világban élünk és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket és elmosolyodunk,mert tudjuk,hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során.
Pam Brown
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése