Őszi levelek

Bármennyi dolgod legyen is,mindig legyen időd,hogy csendben leülj és elnézd,hogyan billegnek a szélben a falevelek.
      Elizabeth Lawrence

Valami kóbor szél kapott a fába,
ideges,kapkodó,ledér:
s a Küküllőre hullt egy falevél.Odébb egy másik vére-fagyva látta
és sápadtra döbbent egy perc alatt.
Aztán a fáról letépte magát és utána szaladt.
Az örvény habja tánccal várta már.
Omló parton arra járt a Nyár
és rájok kacagta a napsugarát.
A partról néztem ezt a kis regényt.
Olyan nagy volt és olyan emberi:
a falevél,amely a forgatagban
a másik falevelet kergeti.
       Wass Albert: Falevelek

Suhant,mint falevél a szélben.Utánanyúltam.Avarszőnyeg lett belőle.
      Vavyan Fable

Hársfa susogása
tarka lombot mozgat
ködben úszó hajnal
szellővel pofozgat
napfény átszűrődik
harmatcseppek hullnak
száradó levelek
egymásra borulnak
szélvihar tépázza
színessé vált tincsét
könnyelműn szétszórja
nyáron gyűjtött kincsét.
       Ligeti Éva: Lombhullás

Hát mi a múló pillanat,ha nem a lehulló falevél,amelyet elsöpör a szél,mintha sosem létezett volna??

Milyen száraz és üres a lelkem,
pedig te melengetted a kezeid közt!

Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!

Csókok aranyával,arany levelekkel;
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel.

Nem tudok aludni miattad,mert álmomban is
ujjaid simogatását érzem a homlokomon.

Csillogó gyíkok voltak az ujjaid,
arany gyíkok -és mellemen futkostak tegnap este.

Mily messze a tegnap,csókokkal,arany levelekkel!
-Mondd,miért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?
            Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel