Vénasszonyok nyara

....nem igazán szeretem ezt a kifejezést,szerintem talán az egyik legcsúnyább szavunk a "vén",hangzásában és jelentésében is,de nem fogalmazhatok át egy évszázados kifejezést,pedig lenne bőven ötletem........

Ahány ország,szinte annyi szokás.
Ilyenkor ősz tájékán köszönt be hozzánk a vénasszonyok nyara,vagy más néven az Amerikából átvett divatosabb kifejezéssel szólva az indián nyár.Vajon pontosan mit jelentenek ezek a kifejezések?
Természetesen más országokban az eltérő időjárási viszonyok miatt,más-más időszakban alakul ki az ősznek  ez a néhány arany napja.Az "indián nyár" kifejezés Amerikában többféle dologra is utalhat egyrészt,hogy az indiánok ekkortájt takarították be a termést,de van egy olyan elmélet is,hogy ilyenkor fejezték be az indiánok a támadásaikat a telepesek ellen.
Európában az indián nyár megfelelője az úgynevezett "Szent Márton nyara" utalva a november 11-i Szent Márton napra.Franciaországban még mindig széles körben használják ezt a kifejezést,Olaszországban pedig országszerte nagy ünnepségeket rendeznek ennek tiszteletére november 11-én.
Németországban és Ausztriában az enyhe októberi napsütéses időszakot illetik "Altweibersommer" kifejezéssel vagy egyszerűen csak arany októberrel.
Említésre méltó még az is,hogy az ilyenkor látható sok fehér pókhálót a boszorkányok vagy a skandináv mitológiában szereplő sorsistennőnek (normák) főkötőjével azonosították.

Magyarországon a "vénasszonyok nyara" kifejezésnek pontos eredetét homály fedi.Napjainkban a meteorológiai ősz első napjától,azaz szeptember 1-től egészen a tél beálltáig,minden kellemes,napos őszi időt hajlamosak vagyunk vénasszonyok nyarának nevezni,pedig ez nem így van.
Régebben ennél picit szigorúbb volt a meghatározás,ugyanis a kora őszi lehűlést követő körülbelül 10napos,októberi melegebb periódust hívták így.
Számos alkalom és népszokás volt,amelyek mindegyikének jól jöttek ezek a melegebb napok.Ilyen volt pl:az október 15-i időpont (Teréz napja) amikor is több borvidéken megkezdődött a szüret.Állattartó közösségekben az év egyik legnagyobb eseménye volt szeptember 29-e,azaz Szent Mihály napja,ilyenkor hajtották be ugyanis az állatokat a téli szállásra a legelőkről.Ekkor volt az elszámolások ideje,amiket közös programok,ünnepségek kísértek.Aztán október végén Simon-Júda napja is jeles és fontos szüreti nap és pásztorünnep volt.Tokajban ezen a napon kezdődött a szüret és ez volt a nyáj téli szállására hajtásának végső határideje.
Jól látszik,hogy a régi emberek évszázadokon keresztül számon tartották a tél beállta előtt kapott meleg,napfényes napokat.Nem véletlenül,hiszen ezek léte tudományosan is megmagyarázható: ilyenkor ugyanis egy nagy kiterjedésű anticiklon telepszik meg fölöttünk,amely blokkolja a légköri mozgásokat,ezzel napos,száraz időt okoz.És valóban,a népi megfigyelésekkel összhangban szeptember végén október közepén kellemes,langyos idő tapasztalható.

Ennek az őszi napnak aranya
Még a miénk; a budai hegyek,
A hídon túl,nézd,mennybe szállanak,
S a híd is úgy lebeg,

Kitártan,a két égő part fölött,
Mint végtelenbe készülő madár.
Mely a búcsúzó lendület előtt
A fényben még megáll,

Acélfőnikszként,mozdulatlanul,
S mi,szárnyai közt,boldog utasok,
Valószínűtlen tájról álmodunk,
Hová röpítni fog.

Ó,irreális,édes pillanat
Ez itt a zúgó,vén folyam felett,
Minthogyha most először állanék
A híd ívén veled,

És most keresném első hangjait
A tóduló,de ki nem mondható
Vad,ifjú szónak,melyből az dadog,
Hogy élni,élni jó,

S melyet mikorra elsóhajtana
A reszkető és forró földi száj,
Egy egész elmúlt élet hirdeti,
Hogy élni,élni fáj.

Jaj,máris -látod?- húny a nap,nehéz
Traverz-vasakká lomposúl a híd
S döglötten veti a két partra szét
Bús föniksz-szárnyait.

Az őszi napnak édes aranya
Elsáppad a hideg hegyek felett,
S elejtjük ezt a drága percet is,
Mint ág a levelet.
        Tóth Árpád: A hídon