Emlékszel még az augusztusi égbolt
Tüzeire? -a cirpelő mezőn
Álltunk,s szemednek mélyén elveszőn
Csillant egy csillagtestvér fény....be szép volt!
S úgy tetszett,hogy hozzánk hajol a félhold,
-Szelíd,ezüst kar -s átölelni jön,
Emelni lágyan,véle lengni fönn,
Hol égi súlyt az éther könnyedén hord....
S a sóhajunk,a fájó földi sóhaj
Szívünkből úgy szállt,mint finom homok
Szitál alá a tűnő ballonokról,
S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,
Hogy addig mennybe értünk,s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról.
Tóth Árpád: Augusztusi ég alatt
Békességes nyár lengi át a kerteket.Meleg,tikkasztó,bódító augusztusi nyár.A tűzforró nappalok után gyönyörűek a csillagos éjszakák.Kiül az ember a bársonyosan sötétlő ég alá,s a fák fekete koronája felett kigyúló csillagokat nézi.Mások az őszi,a téli,a tavaszi csillagképek -a nyáriak augusztusban pompáznak igazán.A Tejút most északnyugat felől szeli át délkeletnek az eget; az eleje táján ott vibrál a három legfényesebb -a Lant,a Hattyú meg a Sas egy-egy csillaga.De amott a Göncöl is,a gyermekkori ismerős; aztán a számtalan,a titkukat őrző távoliak,a parányiak,a fel-felcsillanok.S néha átfut a sötéten egy zuhanó,elvesző,a messzeséget és végtelenséget szívszorítóan érzékeltető.Körül fog a csend.Körül fog a Mindenség.Ülsz egy bolygón,a milliárd,a megszámlálhatatlan közül egyen......Egy nem is túl nagyon,a sem eleje - sem vége Létezésében.
Szakonyi Károly: Augusztusi csillagok
Körbefogóznak a szellők,
s táncolnak az ég felett,
lombsusogás a muzsika,
zúgnak a falevelek.
Vége felé jár már a nyár,
de mulatnak a szelek,
tánccal énekkel búcsúznak
szellők,fák és fellegek.
Zelk Zoltán: Augusztus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése