100.bejegyzésem

.....amikor tavaly októberben elkészítettem a blogomat......őszintén.....álmomban sem gondoltam volna,hogy elérkezem a 100. bejegyzésemhez,mivel ugye köztudott,hogy a  Kosok nemigazán kitartásukról híresek.

Elsőként azért kezdtem bele az írásba,mert annyi de annyi gondolat kavargott a fejemben,érzelmek sokasága,tehát bármily egoistának tűnik,de saját magamnak írogattam,hogy visszatudjak tekinteni azokra a pillanatokra, amik megérintettek.
Másodsorban beleszerettem a versekbe és ezeket a szépségeket,úgy gondoltam mindenkinek olvasni kell,hisz oly sokszor helyre billentik a balanszt bennünk.
Harmadikként,de persze nem utolsósorban,be kell vallanom,hogy TI adtok minden doppingot,minden kitartást,és minden újabb gondolatot, azzal,hogy olvassátok a bejegyzéseimet....és ezért hálás vagyok és mindenkinek köszönöm,úgy gondoltam,hogy ma a reggeli kávét,vagy teát,ki mit szeret én hozom nektek.

 Ahogy itt ülök,csak a tegnap szele simogat,
Megérint melege.....
Egy illat,egy íz,egy csésze tea
Mind csak egy pillanat
Az idő elfut,
De számban jelenem,s múltam íze megmarad.
                       Oscar Cochoir: Tea

Jöjj mennyei aroma,jöjj és ihless meg engem,
mert most már csak pár habcsók hiányzik és szerelmem.
Mihelyt illatod bűvös,átható árját érzem,
langyos fuvallatától öt érzékem feléled,
s ahogy hullámot hullám után dob ki a tenger,
rendezett gondolatsor gyülekezik fejemben.
Az elébb még mogorva voltam,unott és bamba,
most mosolygok és bíbor köpenyt öltök vállamra,
lángész lettem,ki egy szebb és jobb világba pottyant,
S azt képzelem,hogy napfényt szürcsölök nagy kortyokban.
                Jacques Delille: A kávé

A tegnap történelem.A holnap rejtély.A mai nap ajándék.
                                   Eleanor Roosevelt